Van egy picinyke utca Erzsébetvárosban, a Kürt utca. Elsőre semmi különleges nem ötlik szembe, hacsak az nem, ha valakinek van rá szeme, hogy észrevegye, hiába sorakoznak egymás mellett az épületek, csupán egyetlen kapuja nyílik az utcára, ez pedig a Kürt utca 4.
A ház, bár elsőre nem látszik rajta, idén éppen 160 éves, hiszen 1864-ben építették. Ma, közel 30 esztendeje a Menhely Alapítvány nappali centruma található benne. Ami elsőre feltűnik, bárki is járjon arra, az a kapu felett elhelyezkedő neonfelirat: Fürdő. Az alapítvány munkatársa Guba Ildikó alaposan feltárta az épület történetét és november végén, illetve a nagy érdeklődésre való tekintettel január közepén is épületbejáró sétára invitálták az érdeklődőket.
Ildikó korabeli térképek, tervrajzok és újságcikkek segítségével mesélt a reformkor előtt megnyitott kicsiny Valero utca történetéről (korábban így hívták a Kürt utcát), a névadó család kalandos életéről. Bejárták az egykoron gyógy- majd tisztasági fürdő épületét pincétől a padlásig és megmutatták az épület másfél évszázada változatlan részleteit. Az érdeklődők megtudhatták, miért nyíltak sorra a környéken a hidegvíz-gyógyintézetek, hogyan működtek a kádfürdők, és mi is az a fangokezelés. Felidézték a tisztasági fürdők sajátos szubkultúráját, a fürdőszolgáltatás végnapjait, a funkció- és tulajdonosváltással kapcsolatos, olykor extrém ötleteket. Végül a jelenlévők bepillantást nyerhettek egy nappali centrum életébe, a fedél nélkül élő emberekért végzett munka sokszínűségébe.
A vezetett épülettörténeti séta és kiállítás a „Budapest 150” emlékév programsorozata keretében, Erzsébetváros Önkormányzata támogatásával valósult meg.
