Személyes és pénzügyi adataink komoly értéket képviselnek.
Ha ezek illetéktelen személyek részére hozzáférhetővé válnak, komoly anyagi károkat is okozhat. A bűnözők megtévesztő e-mailek és közösségi oldalakon keresztül küldött üzenetek segítségével próbálnak meg hozzájutni a felhasználók adataihoz – írja közleményében az ORFK Kommunikációs Szolgálata.
Az e-maileket és üzeneteket nagyon sok embernek elküldik, bízva abban, hogy néhányan bedőlnek és megadják az adataikat.
Az adathalászok jellemzően egy hamisított weboldalon keresztül próbálnak személyes és pénzügyi adatokhoz (tipikusan felhasználói név, jelszó, bankkártya adatok) jutni. Megbízható szervezetek, bankok, elektronikus kereskedelemmel foglalkozó weboldalak, online fizetési szolgáltatók ismertségét kihasználva, azok weboldalait lemásolva igyekeznek a felhasználók bizalmába férkőzni.
A csalók e-mailt vagy közösségi oldalon, illetve egyéb üzenetküldő szolgáltatáson keresztül üzenetet küldenek a címzettnek, amiben ráveszik az e-mailben vagy üzenetben szereplő hivatkozás megnyitásra. Arra kérik a felhasználót, hogy jelentkezzen be valamilyen megbízható szervezet (levelezési szolgáltató, PayPal, eBay, bank stb.) honlapjához nagyon hasonlító weboldalon, amit azonban a csalók üzemeltetnek, és itt a megadott személyes és pénzügyi adatok a csalókhoz kerülnek.
Tipikus üzenetek
- Frissítse jelszavát az alábbi linken!
- Lépjen be a fiókjába, ellenkező esetben 24 órán belüli törlődik!
- A mellékelt számla befizetéséhez a linken adja meg a bankkártya adatait!
Árulkodó jelek – e-mailek, üzenetek
Bár az adathalász e-mailek és üzenetek egyre kifinomultabbak, viszonylag könnyű felismerni, hogy az e-mailt vagy üzenetet csalók küldték:
- a küldő e-mail címe, bár hasonlít valamelyik megbízható szervezetéhez, attól eltér:
– a második szintű tartomány névben: google helyett gooogle vagy g00gle,
– a legfelső szintű tartomány nevében (.hu, .com, stb.) google.com helyett google.xyz,- a szervezet hivatalos e-mail címe helyett privát emailről érkezik: pl.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. helyettEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , - olyan szolgáltató nevében küldték ki, akivel nem állunk kapcsolatban,
- a levélben használt megszólítás általános, nem szerepel benne a címzett neve,
- a szöveg helyesírási, nyelvhelyességi hibákat tartalmaz, magyartalan, valószínűsíthető, hogy fordítóprogrammal készült,
- bár a megadott link látszólag hasonlít az eredeti oldal címére, a kattintás után a címsorban teljesen más jelenik meg.
Árulkodó jelek – adathalász weboldalak
Az áloldalak sok esetben kinézetükben, szerkezetükben nagyon hasonlítanak az eredeti oldalhoz, más esetben csak a szervezet arculati elemeit (színek, logók) alkalmazzák egyszerűsített formában. Vannak azonban olyan egyértelmű jelek, amelyek jelzik, hogy áloldalról van szó:
- A böngésző címsorában nem a szervezet hivatalos honlapjának internetes (URL) címe szerepel, hanem teljesen ismeretlen, a hivatalos oldal címére esetleg hasonlító más szöveg.
- Az URL címben https helyett csak a http szerepel, vagyis az oldal nem rendelkezik tanúsítvánnyal és a felhasználó számítógépe és az oldal közötti kommunikáció sem titkosított.
- A megbízható tanúsítvánnyal rendelkező oldalakat a böngészők általában jelzik (általában kis lakattal), illetve zöld jelzéssel a böngésző címsorában.
Javaslatok
- Mindig ellenőrizze, hogy valóban a feladónak tűnő személy, szervezet küldte az e-mailt!
- A bankok nem kérnek e-mailben bankkártya adatokat, más szervezeteknek pedig ne adja meg azokat!
- Online történő bankkártyás fizetésnél mindig győződjön meg arról, hogy valódi bank oldalon adja meg az adatokat, más oldalon (pl. kereskedő oldalán) ne adja meg azokat!
- Amikor belép egy banki vagy bármilyen más oldalra, győződjön meg arról, hogy az valóban ahhoz a szervezethez tartozik! Felhasználói nevet és jelszót csak tanúsítvánnyal rendelkező (https előtag) oldalon adjon meg!
Telefonos csalók
- Sajnos a csalók már telefonon is jelentkezhetnek. Ilyenkor a bank nevében telefonálnak, adategyeztetést kérnek ( számlaszám, bankkártyaszám, személyes adatok, jelszó…) , amely adatok birtokában hozzáférnek a bankszámlaszámunkhoz, hogy utána megszabadítsanak a pénzünktől, vagy közlik, hogy ismeretlen tranzakció történt a számláján ,amelyet csak akkor tudnak ellenőrizni, ha megadja az adatait.
- A bankok telefonon nem keresik az ügyfeleket és semmilyen adatot nem kérnek az ügyfeleiktől. Senkinek ne adjanak meg telefonon személyes adatokat, vagy banki adatokat!
Forrás: rakosmente.hu
