Téglagyűjtemény, fagyasztószekrény, háztörténet, közösségi tér és A nábob halála – a 130 éves Lőrinc pap tér 3. szám alatti bérházban egy közösségi és kiállítótérré alakított pince, a Kaptár megnyitóján jártunk.
Kicsit helytörténeti múzeum, kicsit közösségi tér, van itt pecsétestégla-kiállítás, a ház pincéjéből származó talált tárgyak kiállítása, a ház életéről és életéből fotókiállítás – november 22-én a Lőrinc pap tér 3. szám alatti mézes bérház hangulatos pincéjében varázslatos hely nyílt.
Perényi László építész (a friss Józsefvárosi Közösségekért-díjas Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke) és párja 2003-ban vette meg itt a 3. emeleti lakást, homlokzatán egy kopott freskóval. A következő években sikerült egy pályázat segítségével a ház külső homlokzatát és a freskót is felújítani. A házon eredetileg két freskó volt, az egyik az építészetet jelenítette meg egy nőalakkal, a másik, szintén nőalakkal, a festészetet, ma mindkettő helyreállítva látható az utcáról.
Téglák mindenhonnan
Párjával gyűjtik a téglákat körülbelül 30 éve. Az ország több szegletéből, külföldről is, egészen az 1700-as évektől a XX. századig láthatók különleges téglák. Ebből a házból a kalapácsos jelzésűek származnak. Némelyiken a mintát marták, másokon formából öntötték, s negatív, tükörképben látszik a betű. Aztán jöttek a pecsétes megoldások. A kőbányai téglagyártól három korszakból is vannak téglák a kiállított darabok között, vannak Esterházy, koronás, monogramos, évszámos téglák is.
A háznak van háborús története. A házban élő bácsi – már a 30-as évektől itt él – mesélt szomszédainak a háborús időszakról, hogy volt, amikor hullákat kellett átlépni a kapualjban, a szomszédban nagy harcok voltak. Rónay György A nábob halála című könyvének egyik bekezdése erről a házról szól, a regényben a Werner-palota nevet kapta. Rónay nagybátyja a ház tulajdonosának fia volt.
Idővonal a ház megépültétől
A Kaptárban minden újrahasznosított, sőt felülhasznosított, ugyanis a lomokból gyűjteményt és közösségi teret hoztak létre.
„Ami itt van, azt mind a ház pincéjében találtuk”,
magyarázza Perényi.
Nagyon izgalmas a kronologikus fotókiállítás is a történetekkel. A forgatható, kétoldalas, levehető képek vascsövekre vannak mágnessel felaggatva. Látható az is, hogy 2004-ben még nem a mostani formájában lévő tér volt itt, hanem parkoló. A kiállítás a 2005-ös Sorstalanság című film forgatásán készült fotókból is mutat, a film ugyanis itt indult és itt fejeződött be. A ház lakói rendszeresen találkoztak a stábtagokkal és a főbb szereplőkkel is.
Perényi büszke rá, hogy nagyon jól kihasználják a ház előtti teret és a ház belső udvarát is, például Budapest100-as látogatásokat, Kulturális Örökség Napokat és Kórusok éjszakája programokat is tartanak itt. A ház udvarában még mozivetítést is szerveztek.
„Ezért vagyunk, hogy valamit alkossunk. Nemcsak épületeket, hanem közösséget is” – mondja Perényi. Élő közösségi teret szeretnének társasjátékkal, programokkal. Elsősorban a ház lakói számára, de ha valaki kívülről bejelentkezik, őt is szívesen látják.
Miből? Az idén az OTP Bank társasházi pályázatán nyert 3 millió forintos támogatásból sikerült a teret rendbe hozni, a társasház lakói közösen takarították ki és rendezték be, és remélik, a jövőben is szívesen fogja mindenki használni.
A bigámiától a kleptomániáig
A házat a Libner család, egész pontosan Kakucsi Libner József és Libner Józsefné Rozenfeld Gizella építtette. A család történetét Maczák Ibolya irodalomtudós kutatta, előadást is tartott a megnyitón. 1840-ben idősebb Libner Józseféknek péksége volt a Deák térnél, Pest megyében meg birtokai. Tíz gyerekük volt, de csak kettő élte túl az édesapját, a családi átok a tüdőbaj volt, ami Rónay György édesanyját is utolérte.
Rónay György édesanyja, Libner Róza tanítóképzőbe járt, de nem tanított sosem úrinő mivolta miatt. Kakucsi birtokon született gyerekét idősebb Rónay György kleptomán ügyvéddel kötött házasságában nevelte fel.
És ez még semmi, volt Libner, aki bigámia gyanúja miatt lett egy rövid időre hírhedt, és volt, aki az egyházi diplomáciai vonalon indult el. Volt, aki vidéki birtokán ostorral fegyelmezte alkalmazottait, és volt, aki Monte-Carlóban szórta el vagyonát szerencsejátékra.
A család számára ez a ház őszi és téli lak volt, a gazdasági ügyeket innen intézték, a báli szezon alatt is itt laktak – Libner József jó kapcsolatot ápolt Wekerle Sándor miniszterelnökkel. Érdekesség, hogy idősebb Libner József méhészkedett, sőt méhészeti találmányai is voltak. Róla nevezték el a Libner-kaptárat, ami a nagyüzemi méztermelés eszköze. A házban mézértékesítés is zajlott.
Innen jött a Kaptár név is.
