A palota hátsó udvarában az 1945-ös rombolás óta nem sikerült rendezett viszonyokat teremteni.
Lovarda, műhelyek, rámparendszer, lépcsők: ez a terület mindig is kissé félreeső szeglete volt az épületegyüttesnek, amit kevesen ismertek, és ahol még kevesebben jártak. A Hauszmann-féle állapotokat itt csak részben lehetett helyreállítani, és ennek is nagy ára volt – az impozáns középkori erődrendszer eltakarása. Ami jó lenne, ha nem válna bevett gyakorlattá.
Ezen a hétvégén, a Kulturális Örökség Napjain megnyílik a járókelők előtt a Budavári Palotának egy olyan szeglete, ahova nagyon régóta, tizenöt éve nem lehetett lemenni: a nyugati oldalon a palotaterasz szintjénél mélyebben fekvő Csikós-udvar. Az 1945-ös ostrom rombolása után ez a terület a látogatói útvonalból kieső, mellőzött hátsóudvarrá vált, ahol egészen mostanáig nem sikerült rendezett viszonyokat teremteni. Aki rég járt erre, rá sem fog ismerni a területre, amit az elmúlt évek épületrekonstrukciói teljesen átformáltak. Alapvetően előnyére: a budai panorámás teraszból a Várkert Bazárhoz hasonló reprezentatív térség lett, aminek kiváló adottságai a hosszú ideig tartó elhanyagoltság után végre érvényesülni tudnak.
Forrás: www.valaszonline.hu
