Megjelent kulturális magazinunk legfrissebb lapszáma. A szerkesztők és szerzők ezúttal a család tematikáját járják körbe: sok szereplőt megszólítva, sok szempontot megragadva. Az Óbudai Anziksz már online formában is elérhető, tartsanak velünk!
Ha híres óbudai családok múltjának nyomába eredünk, a Goldberger-dinasztiáról mindenképpen szót kell ejtenünk. A családtagok nevéhez fűződő textilgyár kétszáz éves fennállását és a kapcsolódó tudatos és innovatív szemléletüket felidéző történetek számunkra is bőven tartogatnak üzenetet.
Goldberger Leó vezetése alatt élte virágkorát a textilgyár, leánygyermeke, Friderika a gyár államosítása után Franciaországba költözött, ahol, folytatva a család hivatását, textiltervező vállalkozást indított. Különös öröm, hogy Friderika unokája, a Párizsban született Sacha Goldberger fotós-képzőművész elfogadta felkérésünket, és interjút adott az Anziksznak.
A bodag és a cigányok „Száz év magánya”
Afelől sincsen kétségünk, hogy ha az óbudai családok legendáit bontogatjuk, az irodalom és a gasztronómia nagy múltú kapcsolata is kibontakozik előttünk. Így az óbudai írók vendéglős történeteire és a konyhaművészethez fűződő kapcsolatukra is érdemes rátekintenünk.
Arról azonban, sajnos, ritkábban esik szó, hogy Lakatos Menyhért cigány magyar író Óbudán is élt, legismertebb regényét, a Füstös képeket Choli Daróczi József a magyarországi cigányság „Száz év magányának” nevezte. A hazai cigány próza megteremtőjének alakját megidézve a bodag vagy vakaró, azaz a cigánykenyér irodalmi felbukkanásának is tanúi lehetünk.
Bármelyikünk válhat áldozattá!
A családról átfogóan gondolkodva el kell fogadnunk, hogy a család közösségeink és egész társadalmunk életétől nem függetlenül létező formáció, azzal együtt változik, működik, így közösségi és társadalmi szinten is kiró felelősséget és feladatokat. Mindebből következik, hogy a partnerkapcsolati és családon belüli erőszak nem magán-, hanem társadalmi probléma, az áldozatok megsegítésének akarata rendszerszinten, intézményi szinten és közösségi szinten is jelen kell, hogy legyen.
Éppen ezért a családot fókuszba állító lapszám sem kerüli meg a témát: interjút közöl Dés Fannival, a NANE szakértőjével, amely szervezettel önkormányzatunk is együttműködik saját áldozatsegítő programjában. Az írás olyan kérdéseket is megválaszol többek között: miért olyan erős az áldozat hibáztatásának társadalmi beágyazottsága; hogyan árulják el a védelemre és segítségre kötelezett intézmények az áldozatokat, még jobban kiszolgáltatva őket bántalmazójuknak; miért téves vélekedés, hogy az erőszak az alacsonyan iskolázott és szegénységben élő pároknál és családokban fordul elő leginkább – a valóságban bármelyikünk válhat áldozattá!
