Egyre nagyobb veszélyben van a Szent Ferenc Sebei templom 126 éves orgonája. Mivel pénz egyelőre nincs a belső szerkezetek felújítására, idővel elnémulhat ez a különleges műemlék. A templom egyik orgonaművészével, Kecskés Ádámmal a kincset érő hangszer történetéről és a restaurálás útjában álló nehézségekről beszélgettünk.
Ha valaki először hallja a Szent Ferenc Sebei templom tiszteletet parancsoló orgonáját, garantáltan libabőrös lesz, és akár spirituális, akár művészi élményt keres Isten házában, csalódni biztos nem fog.
Az 1731 és 1757 között épült egykori ferences templomot, amely 1785-től az Erzsébet-apácák otthona lett, eredetileg nem ez a hangszer szolgálta. Ez egy romantikus orgona, amelynek elődje még barokk stílusban készült. A régi orgona részben tovább él az újban: az apácarács felett látható angyalok eredetileg a barokk hangszert díszítették.
„A kiegyezés után Magyarországon két nagy orgonaépítő cég uralta a terepet. Ezek közül az 1873 óta működő, az egykori Jägerndorfból (a mai észak-morvaországi Krnov) induló Rieger-testvérek építették a mi orgonánkat 1899-ben” – mesélte Kecskés Ádám.
Mitől különleges?
Vendéglátónk elárulta, hogy a hangszer igazán sokoldalúra sikerült. „Ez egy közepes méretű, későromantikus hangzású, németes ízlésű orgona. A hallgatókban mégis könnyen felidézi akár a párizsi szimfonikus nagyorgonák hangját is, de barokk műveket, sőt kortárs zenét is meg tud szólaltatni. Emellett zenekari művek átiratai is jól állnak neki, és improvizációkra is ösztönöz.”
Páratlan hangzásához a szeleprendszer is hozzájárul. Ennek a lényege, hogy egy hang sok kis kúp alakú szelepet működtet mechanikus módon: fa húzólécek, emelőkarok és libikókák, bőr szerkezeti elemek erdeje szólaltatja meg a sípokat.
Ez a fajta szerkezet a legérzékenyebb a játék finomságaira. Ez az egyik utolsó Rieger-orgona, amely ezzel a technológiával készült. Bár a billentyűkhöz ülni nagy kihívás egy ilyen hangszernél, vannak zenészek, akik kifejezetten ezt keresik.
Nem véletlen, hogy a hazai és külföldi vendégorgonisták és orgonaépítők is rendszerint el vannak ragadtatva tőle, és világklasszisnak tartják.
De akkor mi a baj?
Paradox módon a hangszer a kommunista hatalomátvételnek „köszönheti”, hogy eredeti állapotában maradt meg: „A szűkös egyházi források szerencsére megakadályozták, hogy bármi módon átalakítsák. Tóth Tamás építész, aki a ’70-es évektől közel 40 évig volt itt kántor, szintén megóvta ettől. Hibája alig keletkezett, csak a ’90-es években történt pár javítás.”
Mostanra viszont a szerkezeti fáradás jelei egyértelműek: a mechanika erősen kopik, az 1600 szelep bőr alkatrészei cserére, igazításra szorulnak, hogy ne a sípok túlhangolásával kelljen kompenzálni a hibákat. Emellett a karzat padlózata is kezd instabillá válni, de az öreg és zajos fúvómotor cseréje is időszerű lenne.
A helyzetet nehezíti, hogy a százmillió forintra rúgó újjáépítést egyben kell elvégezni, nem lehet szakaszolni. Jó hír viszont, hogy a kellő technológia és szakértelem rendelkezésre áll, hogy a következő évszázadok számára is megőrizhessék az orgona eredeti hangját és szerkezetét.
„Egyházi vagy önkormányzati forrásból, de még gyűjtésből sem tudunk előteremteni ennyi pénzt. Állami támogatásra, vagy céges szponzorációjára lenne szükség, hogy megtudjuk menteni az orgonát” – foglalta össze az aggasztó helyzetet Kecskés Ádám.
Hozzátette: 2023 óta tartanak hangversenyeket neves orgonisták bevonásával, ezek a YouTube-on, a @Riegeropus720 nevű csatornán is hallhatók. Ezeken a koncerteken gyűjtik az adományokat a kisebb javításokra.