Kapu Tibor űrutazása nemcsak történelmi jelentőségű, hanem komoly gazdasági potenciált is rejt. Az Európai Űrügynökség és a NASA jelentései szerint az űripari befektetések többszörösen megtérülhetnek, valamint magas profitot és GDP-bővülést eredményezhetnek. Az Axiom–4 küldetés magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól Lentner Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszorát kérdeztük.
Negyvenöt évvel Farkas Bertalan űrutazása után Magyarország újabb történelmi mérföldkőhöz érkezett az űrkutatásban. Kapu Tibor 2025. június 25-én, közép-európai idő szerint 8:31-kor indult el a Nemzetközi Űrállomásra, amellyel a második magyarként jutott a világűrbe.
Kapu Tibor űrutazása jelentős presztízst jelent Magyarországnak, hiszen erősíti a nemzeti büszkeséget, a közép-európai űrkutatási pozíciót, valamint a tudományos és a nemzetközi elismeréseket is növeli. Az Axiom–4 űrhajós küldetés emellett gazdaságilag is komoly fellendülést hozhat. Kapu Tibor nemrég a Nemzetközi Űrállomásról válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök kérdéseire, majd hangsúlyozta, hogy az űriparba fektetett minden egyes forint a jövőben hatszoros megtérülést hozhat. Az űrhajós állítása az Európai Űrügynökség és a NASA számításaival is összhangban van, ahol az űripari befektetéseknél szintén magas profitot és GDP-bővülést állapítottak meg.
Kapu Tibor űrutazásának gazdasági hatásairól Lentner Csabát kérdeztük. A szakértő szerint Magyarország fontos lépést tett előre azzal, hogy aktívan bekapcsolódott a világűr meghódításába. Hangsúlyozta, hogy a történelemben azok a nemzetek jutottak előre, amelyek időben tudtak fellépni az új technológiai korszakok „tektonikus lemezeire”. A közgazdászprofesszor szerint a gőzgép, az acélipar, az autógyártás, majd a digitalizáció és az adatgazdaság után az űrkutatás és a mesterséges intelligencia jelentik a 21. század új hajtóerejét.
Többszörösen megtérülhet Kapu Tibor küldetése
Lentner Csaba elmondta, hogy „az új cél az adatgazdaság fejlesztése, új nyersanyagforrások feltérképezése, amelyhez Magyarország is csatlakozott”. Hozzátette, hogy habár a magyar űripar egyelőre gyerekcipőben jár, Kapu Tibor küldetése azt jelzi, hogy Magyarország is jelen van ezen a területen.
„Úgy vélem, beléptünk azon nemzetek körébe, amelyek felismerik a 21. század új kihívásait, és aktívan részt kívánnak venni azok megválaszolásában. Ennek eredményeként a magyar gazdaság is előreléphet”
– hangsúlyozta.
A magyar kormány mintegy 35 milliárd forintot fordított a HUNOR programra, amely Lentner Csaba szerint akár tíz-hússzoros haszonnal is megtérülhet. „Egy ilyen élvonalbeli csúcstechnológia és csúcskutatások megtérülése a befektetés többszöröse is lehet. Felbecsülhetetlen az a tudományos potenciál és az általa létrejövő új hozzáadott értéktermelő képesség, ami egy országra eshet azáltal, hogy a világűrben lévő kutatásokba be tudott kapcsolódni.”
Már két éven belül kézzelfogható eredményeket hozhat
A közgazdászprofesszor szerint egy űripari alkatrész gyártása ezerszer többet érhet, mint egy hagyományos autóipari komponens. Ráadásul ezek a fejlesztések – akárcsak a katonai kutatások – átszivárognak a polgári szektorba. Az űrkutatási tevékenység óriási lehetőség a mezőgazdaságban, hogy az időjárás előjelzésekkel a természeti katasztrófákra is fel lehessen készülni.
Mint mondta, a megtérülés közvetlen lesz, mert az új technológiák alkalmazása gyors, így ezek bevezetése után a hozzáadott értéktermelés és a hatékonyság javulása is rohamos lehet.
„A kormányzat részéről többszörösére, akár a tízszeresére, hússzorosára is megtérülhet az űrkutatási befektetés. A technológiai áttörések gyors megtérülést hozhatnak. Egy-két éven belül már jelentkezhetnek a gazdasági hatások, különösen, ha a magyar ipar képes bekapcsolódni az űripar háttértermelésébe”
– fejtette ki Lentner Csaba.
Mint mondta, ha már van egy űrkutatói tevékenységünk, amelyre ipar és innováció épül, ez a későbbiekben csak fokozható.
A versenyképesség új dimenziója a világűr
A közgazdász úgy látja, hogy az űriparba fektető államok gazdaságilag fejlettebbek, sőt a versenyképességük is nagyságrendekkel jobb, mint más országoké. Példaként említette az Egyesült Államokat és Kínát, ahol az űrkutatás közvetlenül összefügg az innovációval és a versenyképességgel.
Megjegyezte, hogy nem véletlen, hogy más távol-keleti országok is intenzíven be akarnak kapcsolódni az űrkutatási tevékenységbe. „A világűr meghódítása, a világűr adta lehetőségeknek a kihasználása révén el lehet érni egy jelentős, nagyságrendileg nagyobb versenyképesség javulást.”
Lentner Csaba szerint a magyar űripari potenciál fenntartásához szükség lesz külföldi tőkebevonásra is. Mint mondta, különösen az Egyesült Államokból várhatók innovatív vállalatok, amelyek dinamizálhatják a hazai kis- és középvállalati szektort. „Az űripar háttéripara csak csúcstechnológia lehet, magas minőségbiztosítás mellett. Ezt a nemzeti tőke mellett külföldi működő tőkével kell megerősíteni” – tette hozzá.
A Remtech magyar űripari központ egy új korszak kezdete
A tervek szerint a Remtech Űrtechnológiai Központ 2026-tól kezdheti meg a működését. A kisműholdak gyártása és tesztelése Martonvásáron történik majd nemzetközi együttműködésben. A tavaly májusi alapkőletételkor elhangzottak szerint a Remtech névre keresztelt üzemegység 10 milliárd forintnál nagyobb beruházás lesz és legalább 85 hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Lentner Csaba úgy látja, hogy a martonvásári fejlesztés a magyar sikerek egyik újabb állomása lesz. Várakozásai alapján a Remtech-beruházás a GDP-ben, a foglalkoztatásban és az oktatásban is meg fog jelenni. „Az űripari tudástőke akkor hasznosulhat igazán, ha a felsőoktatási és műszaki intézmények szoros kapcsolatban állnak ezekkel a vállalatokkal. Így épülhet ki a mérnöki és technikusi bázis, amelyre a jövő magyar űripara támaszkodhat” – zárta gondolatait.
Űripari együttműködés indul Hungarian Spacelab Network néven
Kilenc magyar egyetem, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hozza létre a Hungarian Spacelab Network nevű új űripari kutatóhálózatot – jelentették be hétfőn Budapesten.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében kiemelte, hogy egy ország kutatási, oktatási, tudományos kiválóságát az jelzi, hogy mennyire van ott az űriparban, az űrkutatásban, az űrtudományokban. Az elmúlt évek alatt pedig jelentős előrelépést tettünk – hangsúlyozta.
Mint mondta, a HUNOR program kezdetben sok kétkedést váltott ki, de mára sikeres csapattá formálódott, amelyhez a minisztériumok, az egyetemek és a kutatóhálózat is jelentősen hozzájárultak. A Spacelab célja a már elindult UniSpace programok – például az űrgyógyszerészet, űrorvostudomány vagy az élelmiszeripari kutatások – összehangolása, valamint a Kapu Tibor űrutazása és a végzett kísérletek tudományos hasznosítása.
A Hungarian Spacelab Network nevű új űripari együttműködésben részt vesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Miskolci Egyetem.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy
a HUNOR program igazi csapatmunka volt, világszinten kiemeltek az eredményeik, és történelmi nemzetegyesítő küldetéssé is vált.
Hozzátette: egy robbanásszerűen fejlődő iparágban a 21. század történelmét írjuk a világűrben. Óriási lehetőségnek nevezte mindazt, amit a HUNOR által megnyitottak, ezen belül is azt, hogy a tudományos laboratóriumi hálózat megkezdheti megalakulását.
