A Nem Adom Fel Együttes koncertjével kezdődött az Esélyegyenlőségi nap, s a színpadon és előtte is egymást váltották a fogyatékkal élők produkciói. A fellépők pedig nem egyszer csaltak könnyeket a nézők szemébe.
Az Örs vezér terén megtartott programon a mozgásjavító-, a hallássérültek-, a vakok iskolája is várta az érdeklődőket azzal a céllal, hogy közelebb hozza az ép és a sérült embereket. Így a Braille írással, a jelnyelvvel, a paralimpiával is megismertették a részvevőket, sőt a kerekesszékes közlekedés is kipróbálhatták a bátrabbak.
Sokan gondolták úgy, hogy nagyon hasznos a rendezvény. Feldbesser Júlia erre vonatkozó kérdésünkre például úgy válaszolt: szerinte nagyon fontos, hogy egyre szélesebb körbe eljusson az üzenet, aminek lényege, hogy mindenki egyenlő eséllyel indulhasson az életben. – Két csodálatos verset is hallhattunk, ami mélyen megérintett, nagyon megható volt. Azt gondolom, nagyon egyszerű is lehetne az esélyegyenlőség biztosítása, csupán egyenrangú félként kell kezelni mindenkit – vélekedett Júlia.
A nap egyik házigazdája Agárdi Szilvia énekesnő volt, ő a nyílt kommunikáció fontosságát hangsúlyozta.
– Beszélni kell, el kell mondani, hogy vannak különböző fogyatékkal élő csoportok, s a segítségnyújtás témája legyen mindig a középpontban. Ez a program kiváló lehetőség erre, mert sok ember nem mer kérdezni. Ellenben igaz az is, hogy jelentősen javult a helyzet, hiszen már az iskolákban is egyre többet foglalkoznak az érzékenyítéssel, a gyerekek pedig mernek kérdezni. Néha butának tűnő kérdéseik vannak, de azokkal sincs semmi baj – magyarázta a vak énekesnő, aki küldetéstudatát úgy fogalmazta meg, nyitni kell az emberekre. A cél pedig a hidak építése, a falak lebontása.
A programon adták át a Zuglói Esélyegyenlőségi Díjakat, a jutalmazottak az idén a Zsótér Pál Alapítvány (a mozgásjavító iskola alapítványa) és a ritka betegségben szenvedőket segítő Arany-Kovács Rozália voltak. Utóbbinál 39 év után diagnosztizálták a mitokondriális betegséget. Rozália, bár maga is beteg, azon fáradozik, hogy segítsen azoknak, akiknek orvosai nem tudták diagnosztizálni a betegségüket. Elmondja nekik, hogyan juthatnak el pár hónap alatt a háziorvostól a genetikai klinikáig.
A Zsótér Pál Alapítvány egyik fő tevékenysége, hogy önállő életre tanítsa a diákokat. Szily Krisztina, a szervezet elnöke rámutatott, hétvégenként tanulólakásban segítik önállósodni a gyerekeket, azért dolgoznak, hogy mindenki a saját lehetőségeihez mérten önálló legyen.
A díjakat Horváth Csaba polgármester és Kisné Szivcsovics Nikolett önkormányzati képviselő, esélyegyenlőségi tanácsnok adta át. – Amikor esélyegyenlőségről beszélünk, nem azt jelenti, hogy nem vesszük figyelembe a különbségeket, hanem azt, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a különbözőségek ne jelentsenek napi akadályt. Ide tartoznak a szociális akadályok is – hangoztatta a polgármester Úgy véli, az a legfontosabb, hogy a közösség minden tagja érezze a biztonságot, a szeretet, ezért kötelességük mindent megtenni azért, hogy az önkormányzat támogatásai célt érjenek.
Az esélyegyenlőségi tanácsnok, Kisné Szivcsovics Nikolett szerint ez a nap lehetőséget ad arra, hogy rávilágítsunk a támogatásra szoruló és egyenlőtlen bánásmódban részesülő csoportokra. Hangsúlyozta: az állami, az egyházi, az intézményi, a civil szervezetek segítségnyújtása mellett fontos, hogy a társadalom is befogadja a sérülékeny csoportokat. – Nem elegendő a fizikai, esetleg az infokommunikációs segítség, a fejekben, a szívekben és a lelkekben is meg kell valósítani az akadálymentesítést. A sokszínűség érték – magyarázta Kisné Szivcsovics Nikolett s azt is hozzátette, Zugló mindent megtesz a támogatott életvitel kialakításáért és lakhatási problémák enyhítéséért.