Kertészeti tippek és tanácsok a Füvészkert főkertészétől
Konyhakert a balkonon: szüretelés a másodikról
Egy kiskert, sok gyümölcsössel, piros rózsával, illatos fűszernövényekkel, sokunknak csak álom marad. Akinek azonban van egy kis erkélye, pici gangrésze, az kicsiben is élvezheti a kert adta örömöket – sőt, nézzük a jó oldalát: füvet nyírni biztosan nem kell! Hogy mikor és milyen növényeket érdemes ültetnünk, valamint mit tehetünk azért, hogy gyümölcsöző legyen a balkonunkon a minikert, ehhez kaptunk tanácsokat Kiszel Pétertől, a Füvészkert főkertészétől.
1. A balkon felmérése
A növények nagy részének magas fényigénye van. Árnyékos, északi balkonokon jobb, ha árnyéktűrő dísznövényeket tartunk, ha azonban a nap felében napos az erkély, érdemes kísérleteznünk zöldségnövényekkel is. Fontos felmérnünk, hogy van-e lehetőségünk minden nap időt tölteni az öntözéssel. Van-e elegendő helyünk az erkélyen? Ha nincs, akkor sincs baj, csíráztatás, esetleg kistermetű fűszernövények termesztése néhány cseréppel is megoldható. Nagyobb teraszokra törpe gyümölcsfákat (meggy, alma, cseresznye, kajszi) is ültethetünk nagyobb dézsákba.
2. Ültetési rend
A fő ültetési időszak fagyok utánra tehető. Az erkélyek ajtó körüli része azonban akkor is melegebb, ha jól szigetelt házban lakunk. Itt nyugodtan előre hozhatjuk a vetési időpontokat. A legelső és a legkönnyebben termeszthető növények a borsó, retek, metélőpetrezselyem. Ezeket nekünk kell elvetnünk márciustól akár folyamatosan, amíg az idő engedi. A retkek nagy része, és a borsó nem tűri a forróságot, ezért a vetésnek a nyár vet véget. A melegigényes növények, mint a paprika, paradicsom, tökfélék, uborka, bazsalikom, csilipaprikák, és szamóca palántáról ültethetőek május elejétől. Ha magunk szeretnénk palántát nevelni belőlük, akkor szobában, korábban vessük el őket tejfölöspohárba.
3. A megfelelő edény kiválasztása
Minél nagyobb, annál jobb. A nagy edény ugyan sok helyet foglal, de több földet is jelent, ami több vizet raktároz, tehát kiegyenlítettebb lesz a vízgazdálkodása. Emellett több tápanyagot is tartalmaz, valamint a mélyebben gyökeresedő növényeknek, netán olyan gyökérzöldségeknek, mint a répa is jó. Ha nagyobb edénybe ültetünk áttelelő növényt (pl. levendula, zsálya, menta, kakukkfű), sokkal jobban viseli majd a téli hideget, mert nehezebben fagy át a földje és ez által a gyökere. Mindig ügyeljünk arra, hogy a cserép alján legyen lyuk, ahol a felesleges víz kifolyhat, különben berohad a növényünk gyökere. Balkonon kell cserépalátét is, hiszen az sem jó, ha az alattunk lakók, sétálók áznak, amikor mi épp öntözünk.
4. Időjárási viszonyok
Előfordul, hogy a balkonon élő növényeknek túl sok lesz a nyári nap. Nem csak a közvetlen napsütéssel kell számolnunk, hiszen azt a kertben is megkapják, hanem azzal a hővel is, amit a fal, illetve a burkolat sugároz vissza rájuk. Ez ellen zöld raschel hálóval kell árnyékolnunk. Szélvihar esetén, amit csak lehet, húzzunk közelebb a falhoz, akár szorosan állítsuk egymás mellé a cserepeket, így biztosan nem borul fel semmi. Teleltetnünk azokat a mediterrán növényeket kell, melyek nem tűrik a fagyot (pl. rozmaring, citrusfélék, babér), ugyanakkor évelőek, vagy csak szeretnénk kihúzni a tenyészidejüket, hogy még tovább hasznosíthassuk őket. Ha bevisszük a bazsalikomot a fagyok előtt, akkor még egy hónapig biztos szedhetjük a zöldjét.
5. Növények, amelyekkel nem foghatunk mellé
A retek, spenót,
