Időnként hallani azt a megállapítást, hogy az emberiség számára nincs, nem lesz elegendő táplálék, mert túlnépesedünk, sokan vagyunk.
A megállapítás már önmagában ijesztő, mert azt sugallja, hogy a népességet kell csökkenteni, holott a kézenfekvő megoldás az élelmiszer mennyiségének növelése kell, hogy legyen. Hiszen az ember, mint értelmes lény, a Földön élő teremtmények közül talán az egyetlen, amely képes felmérni egy előnytelen helyzetet és programszerűen cselekedni annak érdekében, hogy azt megváltoztassa.
Tehát mindig zavart, hogy ösztönösen nem értek egyet a megállapítással, de egzakt számok nélkül nem igazán tudtam mit kezdeni ezzel. Olyan emberek okoskodásának tartom ezt a véleményt, akik valószínűleg évek óta nem tették ki a lábukat a városból és az időjárásról is a médiából tájékozódnak, ahelyett, hogy kinéznének az ablakon.
Aztán a mai napon belebotlottam végre az első számba. Marc Dufumier a párizsi Agroparistech emeritus professzora a közelmúltban jelenetett meg egy könyvet, amiben a hétköznapi ember számára is érthető módon vesz górcső alá 50 témát a mezőgazdaság és a táplálkozás területéről. Amolyan igaz-hamis stílusban. Művében sorra kerül az imént idézett megállapítás is: "A föld nem képes a jelenleg 7,2 milliárdos emberi népesség számára elég élelmiszer termelésére". Dufumier válasza erre: hamis. Bőségesen elegendő élelmiszert termel az emberiség.
Állítását a következővel igazolja: ahhoz, hogy az ember egészségesen táplált legyen, évente 200 kg gabonára (vagy ennek más megfelelőjére: burgonyára, maniókára, stb.) van szüksége. Mit gondolsz, mennyit termelünk most? 320-330 kg-ot fejenként!
A gond persze, az, hogy ez az élelmiszer nem feltétlenül jut el az éhes emberekhez. Ahol meg van kaja, annak 30 (!) százaléka a kukába kerül. És így jutunk el egy következő, döbbenetes megállapításhoz, ami napjainkban a sajtóban már olvasható: az emberiségből 2-3 milliárt fő "felesleges", azaz szegénységük miatt nem jelentenek piacot, értéket... Erről majd egy másik alkalommal...
