Az államosított józsefvárosi házak lakói leginkább attól félnek, hogy az utcára kerülnek, hiába fizetnek rendesen és tisztázott a bérleti jogviszonyuk. Pikó azt ígérte, ha kell, perel a bérlők jobb lakhatásáért és azért, hogy Józsefvárosban maradhassanak.
Ha kisajátítja az állam a lakásainkat, akkor lakcímünk sem lesz? – hangzott el a kérdés a rögtönzött lakógyűlésen, amit Pikó András polgármester és Jámbor András országgyűlési képviselő tartottak a Diószegi utca 18. udvarán, május 6-án. A kérdés abszurditása jól mutatja, micsoda félelem és zavarodottság uralkodik a lakók körében.
A parlament április 30-án fogadta el a salátatörvény-javaslatot, amelyben benne foglaltatik, hogy az állam kisajátít 10 józsefvárosi ingatlant, köztük 8 lakóingatlant a Diószegi utcában, a Sárkány utcában, a Korányi Sándor utcában és a Dugonics utcában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campuszának bővítésére.
Az állam hármas garanciát ígért az 500 lakónak: cserelakást kapnak az önkormányzattól vagy az államtól, vagy pénzbeli megváltásra lesz lehetőségük. Ám ezekből végső soron semmi nem valósul meg, kezdte a tájékoztatót Pikó András polgármester.
Hogy miért nem? Egyfelől, mert a Józsefvárosi Önkormányzatnak nincsen beköltözhető lakása, a ciklus alatt felújított 201 lakás mindegyike foglalt, laknak benne, vagy épp beköltözés előtt áll, mondta Pikó András.
Másfelől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint az államnak 9 darab bérlakása van Józsefvárosban, ebből mindössze 1 – a Baross utca 88. szám alatt található – azonnal beköltözhető – folytatta Jámbor András. Budapesten összesen 327 lakása van az államnak, beleszámítva a józsefvárosi lakásokat is, ebből 70 szabad (nem lakják és nem is áll értékesítés alatt).
Harmadrészt pedig a törvényben nincs benne, hogy a bérlők jóvátételt kapnának, az csak az önkormányzatot illeti.
Az önkormányzat kezéből július 1-vel kerülnek ki az ingatlanok, vagyis a bérlők és az önkormányzat közti jogviszony ezen a napon megszűnik. Ettől függetlenül az önkormányzatnak egyáltalán nem áll szándékában elengedni a lakók kezét, küzdeni fog azért, hogy jobb minőségű lakást kapjanak Józsefvárosban – ígérte Pikó András.
A polgármester szerint ha már az állam hozott egy döntést, álljon jót érte, fizessen annyi pénzt az önkormányzatnak, hogy a családoknak önkormányzati bérlakást tudjanak vásárolni és mindenki elhelyezését biztosítani tudják. Pikó András a lakógyűlés alatt többször is utalt rá, hogy az emberségesebb lakhatás megteremtése érdekében a Dugonics iskoláért és a hulladékudvarért kapott pénzt is erre a programra költik.
Jelen esetben 155 lakásra – amennyiben a törvénybe beveszik a vélhetően adminisztrációs hiba folytán kihagyott Diószegi 20-at is, akkor 55-tel többre – lenne szüksége az önkormányzatnak, aminek költsége 17 milliárd forintot jelent. Amint a köztársasági elnök aláírja a törvényt, meg is kezdik a tárgyalásokat a jóvátételről az állammal. A feltételeik közt ott lesz az is, hogy a kiköltöztetések lebonyolítását 2026. júniusi határidővel tudja vállalni az önkormányzat. Valójában nincs is rá ok, hogy a lakókat korábban kiköltöztessék, mert egy ház bontásra kerülésének adminisztrációs folyamata legalább bő két év, hívta fel a figyelmet Jámbor András.
Mit tesz az önkormányzat addig is?
Minden bérleti szerződést (ami jogilag megoldható) rendbe fognak tenni június 30-ig, ugyanis tisztázott bérlői jogviszony híján nem jogosult cserelakásra a bérlő. A következő hetekben külön csoport dolgozik azon a JGK-ban, hogy egyesével átvizsgálják a dokumentumokat.
Azt is megvizsgálják, kinél és milyen mértékű díjhátralék, vagy be nem szedett díj van. Az elmaradások megfizetésére részletfizetési megállapodást lehet kötni az önkormányzattal, a megállapodás pedig jogilag kötni fogja a következő tulajdonost is.
A május 16-i képviselő-testületi ülés elé bekerül egy rendeletmódosítás a bérlői jogviszonyról: többé nem lesz kizáró ok, ha egy önkormányzati bérlőnek van ingatlantulajdona, kivéve, ha Budapesten rendelkezik lakható ingatlannal.
Az önkormányzatnak szándékában áll, hogy az épületek lakáskezelésére szerződést kössön az NKE-vel a lakók kiköltöztetéséig. Úgy látják, ez lenne a legészszerűbb döntés mindegyik fél számára, hiszen az NKE-nek nincs tapasztalata, nem profilja a lakáskezelés.
Május 23-án, csütörtökön újabb lakógyűlést tart majd az önkormányzat (erről a későbbiekben még közölnek pontosítást), hogy az állammal való tárgyalások menetéről, addig elért eredményekről beszámoljanak.
A lakossági kérdések egy része arra vonatkozott, mi történik abban az esetben, ha sem lakást, sem pénzbeli kártérítést nem kapnak a bérlők. Az ő félelmük az, hogy kilakoltatják majd őket. Erre nincsen jogalapja az államnak, karhatalommal nem rakhatnak ki senkit – nyugtatták a kedélyeket a politikusok.
A kilakoltatáshoz pert kell indítania, ami egyfelől legalább 2-3 év, másfelől ebben az esetben az államnak nincs jogalapja pert indítani, mert nem teljesítette a törvénybe foglaltakat – magyarázta Pikó András. Ha viszont mégis pert indítana, úgy az önkormányzat minden jogi segítséget meg fog adni a volt bérlőinek – ígérte a polgármester.
Amiatt is aggódnak a lakók, hogyha kikerülnek az önkormányzat kezelése alól, megemelik a lakbérüket. Ha az új bérleti szerződésbe magasabb díj kerül, akkor a különbözetet át kell vállalnia az államnak, ez áll a törvényben – mondta el Jámbor András.
A törvényben szereplő határidők sem voltak teljesen világosak a jelenlévők számára. Azok megértéséhez már Molnár György lakásügyi szakértő adott mankót. A törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül kerülnek ki az ingatlanok az önkormányzat tulajdonából.
Onnantól számítva 180 napja van az önkormányzatnak, hogy lakást kínáljon a bérlőknek. A bérlőnek 75 napja van dönteni arról, hogy elfogadja a lakást vagy sem. Ezután kínál lakást az állam, utána a bérlőnek további 75 napja van a döntésre. Az viszont
nincs belefoglalva a törvénybe, hogy az állam meddig ajánlhat fel lakásokat.
A Diószegi 20-ban lakók nem teljesen értették, miért vannak meghívva a lakógyűlésre, ha nem is érintettek. Pikó András szerint csak egyelőre nem érintettek. Szerinte ugyanis idővel az az ingatlan is kisajátításra kerül majd, ha mégsem, akkor viszont az NKE bontási-építési terveihez kell igazodni majd, ahhoz mérten kell az önkormányzatnak programot kiötölnie a házra és a kiköltöztetésekre.
Az est folyamán az is kiderült, amennyiben az állam nem fizet elég pénzt, amiből az átköltöztetések megoldhatók, úgy Pikó András pert indít. A perhez a bérlők érdekeltként csatlakozhatnak, ettől függetlenül a per bonyolítása és a költségek megfizetése az önkormányzatot terhelik majd – mondta el Molnár György. „Ha nem járnak el tisztességesen, akkor minden eszközzel meg fogjuk akadályozni, hogy önöknek innen el kelljen menni – mondta Pikó András.
Felmerül kérdésként, ha Pikó András elbukik a választáson, akkor az ígéretekből, mi teljesül. Jámbor András azt felelte, abban az esetben is feladatának tekinti, hogy a bérlők együttműködését elősegítse az újonnan felálló önkormányzattal és az állammal. Pikó András pedig azt mondta, ha nem lesz polgármester, akkor képviselő lesz, tűzön-vízen át viszi majd az ügyet tovább Jámbor Andrással.
A lakógyűlésen jelen volt Balogh Fruzsina és Guthjar Zsuzsanna képviselőjelölt is. Azt kérték a lakóktól, bátran keressék őket is problémáikkal, mert jelen vannak, segítenek megoldást keresni a problémákra.
