Az új irodalmi sorozatban Homérosz eposzairól, az Iliászról és az Odüsszeiáról hallhatunk új nézőpontokat is felvető, gondolatébresztő, izgalmas előadásokat. A februárban induló sorozat kapcsán arról kérdeztük Karsai professzort, miért érdemes napjainkban is megszólaltatni az ókori görög költőt.

– Homérosznak és az eposzoknak most különös aktualitása van: idén egyszerre két nagy Odüsszeia-produkció is megjelenik majd a mozikban. Az egyiket, amelyet Uberto Pasolini rendezett, és amelyben Ralph Fiennes alakítja Odüsszeuszt, már volt szerencsém látni, a másik Christopher Nolan rendezésében Matt Damonnal a főszerepben nyáron kerül majd a nézők elé. A homéroszi eposzok időtlen művek, amelyek az európai kultúra alapját jelentik: minden művészeti ág és irodalmi műfaj innen származtatható. Homéroszt egyébként nemcsak 2026-ban, hanem minden korban érdemes olvasni, értelmezni és gondolkodni róla, hiszen – ahogy Goethe is mondta – ami nincs benne az eposzban, az nincs; ami egy frappáns válasz arra a kérdésre, hogy miről szólnak az eposzok.

Mi mindenről szólnak?

Olyan állandó emberi értékről, morális alapkövekről, mint a becsületesség, az őszinteség és az egyenesség. Ezek és ezek ellentétjei, valamint a köztük lévő kon­flik­tu­sok jelennek meg az eposzokban. Szó van hatalomról és annak gyakorlásáról, háborúról és békéről, születésről és halálról, szerelemről és gyűlölségről, azaz valóban mindenről, és éppen ezért érdemes és rendkívül tanulságos ezeket a műveket kellő figyelemmel, elmélyülten olvasni.

Miért a Klebelsberg Kultúrkúriát választotta az előadás-sorozat helyszínéül?

Személyes érintettség okán. Egyrészt amióta élek, ugyanabban a II. kerületi utcában lakom, másrészt számomra nagyon szimpatikus a Kultúrkúria műsorpolitikája, képzőművészeti, zenei és színházi programjai; az a nyitottság, ami meggyőzött arról, hogy a kultúra itt minden nézetkülönbséget áthidalva valóban otthonra talált.

Kedves barátaim és nem mellesleg kiváló művészek, Nemes Attila és Sprok Antal rendszeres kiállítói a Kultúrkúriának, ahol néhány éve én nyithattam meg közös kiállításukat. A velük való beszélgetések során vetődött fel, miért ne beszélhetnék itt, nagyobb közönség előtt egyik szakterületemről, a görög eposzról. Nagy örömmel vettem az ötletet, és izgatottan várom, hogy februárban elinduljon a program.

Hány részes lesz a sorozat?

Nincs még pontos terv, de az én fejemben egy hat, vetített képes előadásból álló sorozat körvonalazódott: két előadásban beszélnék az Iliászról, a többiben pedig az Odüsszeiáról, illetve általában az eposzokról és az elveszett eposzokról. Ez még képlékeny, mert számomra nagyon fontos a közönség érdeklődése és reakciója, amit látva igyekszem majd rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez.

Melyik korosztályt szólítja meg a program?

Mindegyiket! A kisunokáim már három-négy éves koruktól kezdve követik a görög mitológia világát, amit nagyon megszerettek, és mostanra már elég jól kiismerik magukat benne. Felső korhatár pedig egyáltalán nincs, mindenkit szeretettel várok, aki érdeklődik a téma iránt. Úgy gondolom, aki eljön, annak már van valamilyen tudása az eposzokról, amit az előadások során sikerül talán elmélyíteni, vagy új szempontokat felvetni, és együtt gondolkodni.

Péter Zsuzsanna

Jó részük a nagy klasszikus mesék szereplőit – Hófehérkét a törpékkel, Csipkerózsikát a királyfival, Piroskát a farkassal, Jancsit és Juliskát a boszorkánnyal – ábrázolja, de bibliai és mitológiai jeleneteket – Krisztust a kereszten, Zsuzsannát és a véneket, Romulust és Remust –, valamint számos portrét is láthatunk a művész legújabb alkotásai közül.

A rendhagyó megnyitó mesevilágba ringató hangulatáról a képek mellett Vázsonyi János szaxofonjátéka gondoskodott, elemző-értékelő beszéd helyett pedig két régi barát (akik maguk is meg lettek örökítve egy-egy vásznon), Feledy Balázs művészeti író és Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész beszélgetett az alkotóval. – A mese lételemem, számomra realitás – vallotta Ősz Ilona hozzátéve, hogy gyerekkorától fogva mindig félt valamitől vagy valakitől, és mindig szerelmes volt valamibe vagy valakibe. Felidézte egyik első élményét, amikor nagypapájának egy régi, politikai karikatúrákkal teli könyvében megpillantott egy emberfejű kutyát ábrázoló rajzot, amitől annyira megijedt, hogy kitépte az oldalt és a kályhába dobta. Ma is tud annyira rettegni egy könyvtől vagy filmtől, hogy csak lámpafényben tud elaludni. A mesejelenetek megfestése számára részben félelmeinek kivetítése, ugyanakkor annak a csodának a megjelenítése is, hogy a mesében minden megtörténhet. Főleg a Grimm-mesék hőseit festette meg, mert mint mondta, Andersen történetei még hátborzongatóbbak.

Portréival kapcsolatban a művész elmondta, hogy sohasem kellett megrendelésre dolgoznia, mindig azokat festette le, akiket le akart festeni, mert számára érdekes vagy fontos emberek – közülük többen a megnyitón is részt vettek.

Legyen szó akár a portrékról, akár a mesés vagy a mitológiai, bibliai témájú képeiről, a két beszélgetőtárs egyetértett abban, hogy Ilona a szívéből fest – ezt mutatják színes, mozgalmas és szenvedélyes alkotásai.

 „A jövőd filmje már forog” – így hangzik a fesztivál idei szlogenje. A fesztivál programjában 60 dokumentumfilm szerepel, összesen 250 vetítéssel Budapesten és tizenkét vidéki városban. A II. kerület idén is támogatja a fesztivál megrendezését.

A válogatás nemzetközi témákat és egyéni sorsokat egyaránt bemutat. A filmek többek között háborús környezetben élő civilek mindennapjaival, geopolitikai döntéshozók munkájával, valamint kevésbé látható társadalmi jelenségekkel foglalkoznak. A kínálatban helyet kapnak személyes hangvételű alkotások és nagyobb léptékű, globális folyamatokat feldolgozó filmek is.

Az idei fesztivál egyik kiemelt darabja az Oscar-díjra jelölt „Senki tanár úr Putyin ellen” című dokumentumfilm, amely egy oroszországi vidéki iskola tanárának történetén keresztül mutatja be a propaganda és a mindennapi élet összefonódását az ukrajnai háború kitörése után. A film több alkalommal látható lesz Budapesten és a vidéki helyszíneken is.

A 60 bemutatott alkotás közül 33 versenyfilm, amelyek nemzetközi zsűri előtt mérkőznek meg. A programban több rangos fesztiválon díjazott rendezők munkái is szerepelnek: Oscar-díjas, Karlovy Vary-i, locarnói, Toronto IFF- és IDFA-fődíjas alkotók dokumentumfilmjeit is láthatja a közönség, akiknek többsége személyesen is Magyarországra érkezik, hogy közönségtalálkozókon beszéljen filmje hátteréről.

Idén is hírességek és szakmájukban meghatározó véleményvezérek segítik a filmek népszerűsítését civil nagykövetként, így többek között Al Ghaoui Hesna, dr. Bánki György, Borbély Alexandra, dr. Fleck Zoltán, Geszti Péter, Karafiáth Orsolya, Litkai Gergely, Mautner Zsófia, Nyáry Krisztián, Péterfy-Novák Éva, Puskás-Dallos Bogi és Péter, Puzsér Róbert, Steigervald Krisztián, Vályi István és Veiszer Alinda.

A fővárosban a vetítések egyik központi helyszíne a Cinema City Mammut, vidéken pedig többek között Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Veszprémben is várják az érdeklődőket.

Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál:

JANUÁR 24. – FEBRUÁR 1., vetítések többek között a
II. kerületi Cinema City Mammutban.

A részletes program és a jegyinformációk a fesztivál hivatalos honlapján érhetők el: www.bidf.hu