Pszichiáterek, pszichológusok, háziorvosok, gyógypedagógusok, tanárok, civil szervezetek fogtak össze, hogy végre rendszerszintű változások történjenek a mentális ellátásban Magyarországon. Szeptember 10-én a Magyar Tudományos Akadémián gyűltek össze az Országos Mentális Egészség Hálózat néven indult kezdeményezés szakemberei, akik rövidesen írásban is benyújtják javaslataikat a kormány számára.
Szakemberhiány, a megelőzés elégtelensége, ellátási egyenlőtlenségek, a gyermek- és ifjúságpszichiátriai kapacitások hiánya, korlátozott hozzáférés a pszichoterápiához, az ágazatközi koordináció nehézségei – egymással összefüggő, rendszerszintű problémákkal néz szembe a magyar mentális egészségügyi ellátás. Ezen szeretne változtatni az Országos Mentális Egészség Hálózat (OMEH), amelynek szakemberei Kovács Ilona, az MTA főtitkárhelyettesének meghívására érkeztek az Akadémia székházába szeptember 10-én, hogy egy akadémiai témanapon folytassák júniusban megkezdett munkájukat.
A konferencia elején Unoka Zsolt, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának főorvosa, a kezdeményezés egyik elindítója foglalta össze a hazai mentális ellátás helyzetét. Mondanivalóját egy előzetes, június 30-án megtartott szakmai fórum eredményeire alapozta, amelyen mintegy ezer szakember, érintett, hozzátartozó, döntéshozó vett részt.
Unoka Zsolt elmondta: az egyik legfontosabb probléma a segítség folytonosságának megbomlása. Sok esetben már csak krízishelyzetben lehet támogatáshoz jutni, sok ember sokáig nem kap ellátást. Nincsenek egyértelmű betegutak, a betegek sok esetben csak bukdácsolnak a rendszerben, egyénileg kell kiépíteniük a betegutakat, így később jutnak segítséghez. Sokszor csak az ismeretségi körükön múlik, hová kerülnek. Ez viszont sokszor szinttévesztést jelent, nem a megfelelő pontok kapcsolódnak be az ellátásba, és nagyon alacsony fokú van az intézmények közötti együttműködés is.
Óriásiak a területi és társadalmi különbségek az ellátásban. A szakember példaként a serdülő pszichiátriai ellátást említette, ami a megyék felében nem megoldott. Az egész rendszerben súlyos finanszírozási problémák vannak, és a források nagy részéből az akut, illetve fekvőbeteg ellátást támogatják, így kevesebb jut a megelőzésre, a járóbeteg-ellátásra és a rehabilitációra. Az osztályokról kikerülve nehéz helyzetben van sok beteg, hónapokat kell várniuk időpontokra a pszichiátriai gondozókban, a magánellátás pedig csak keveseknek elérhető.
Unoka Zsolt hangsúlyozta: bár vannak nagyon jó gyakorlatok Magyarországon, de csak foltokban, nem országosan. A mentális ellátási rendszer fő problémája a minden szempontból jellemző széttöredezettség. A szakmai folyamat egyes lépcsői – megelőzés, alapellátás, szakellátás, kríziskezelés, rehabilitáció – között nincsenek rendszerszintű kapcsolatok, a betegek családjai és az ellátásban részt vevő szakemberek is túlterhelődnek. Országosan szervezett ellátásra és prevencióra, reaktív kríziskezelés helyett a rendszerbe való korai belépésre és lépcsőzetes segítségre, szervezett betegutakra van szükség – mondta Unoka Zsolt.
A konferencia résztvevői ezután öt kerekasztal-beszélgetés során vették végig a legfontosabb problémákat és megoldási lehetőségeket. A közel 7 órás szakértői vita célja közös, szakmailag megalapozott kiindulópont létrehozása, a megvalósítás szakmai, jogi, finanszírozási, humánerőforrás- és intézményi feltételeinek feltárása volt. A tanácskozás videofelvétele az MTA Youtube csatornáján teljes egészében megnézhető.
Az Országos Mentális Egészség Hálózat munkája szeptember 24-én folytatódik egy munkaüléssel, a kormány részére készülő MTA–OMEH fehér könyv szakmai előkészítésével.
Az MTA májusban megválasztott elnöke, Pósfai Mihály azzal a céllal indította el az akadémiai témanapokat, hogy a köztestület tagjai és további szakértők társadalmi szempontból kiemelkedően fontos kérdéseket vitassanak meg, majd tegyenek írásbeli javaslatokat a döntéshozók számára.
