Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az üzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak – hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ára az előző évhez viszonyítva 6 százalékkal, míg decemberhez képest 1,9 százalékkal drágultak. Így nem csoda, hogy a kormány nyíltan jelezte a piacnak: kész beavatkozni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn a közösségi felületén feltette magának a kérdést, hogy jöhetnek-e újra az árstopok, majd ezt gyorsan meg is válaszolta: „Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk.” Ebből a posztból már lehetett érezni, hogy a keddi inflációs adatok a vártnál kedvezőtlenebbek lesznek. A piaci jelzések és az árstopok újbóli asztalra kerülése miatt az is sejthető volt, hogy ismét az élelmiszer-inflációval lehet a probléma.
A gazdasági miniszter egyértelmű üzenetet küldött a piacnak: 2025-ben 3,2 százalékos szintre szeretné a kormány leszorítani az éves inflációt, amennyiben ezt valami veszélyezteti, azonnal kész beavatkozni.
Ráadásul, érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kormány politikai okokból se teheti meg, hogy az idei éves infláció magasabb lesz, mint a tavalyi.
Ebből a kontextusból érdemes vizsgálni, hogy januárban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára 2024 januárhoz viszonyítva 6 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött.
Már látható a szolgáltatások átárazása is
A szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a sport- és múzeumi belépők 9, a testápolási szolgáltatások 8,6, az üdülési szolgáltatás 7,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 5,3 százalékkal.
A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 17,4, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,6 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 5,5 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,9, a járműüzemanyagok 11,8 százalékkal drágultak.
Érdemes a januári havi adatokra is kitérni, hiszen decemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 1,5 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a csokoládé, kakaó 4,7, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a száraztészta 3, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8 százalékkal többe került.
A szolgáltatások ára egy hónap alatt átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9, a postai szolgáltatások 6, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3 százalékkal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,7, a palackos gázért 1,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 1,8, a dohányáruké 1,3 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
A piacnak meg kell értenie: a kormány kész beavatkozni
Korábban már egy részletes elemzésben bemutattuk, hogy a legfrissebb januári adatok szerint az online árfigyelőben megfigyelt élelmiszerek közül kiugróan drágultak a tejek és tejtermékek:
a tejek 23 százalékkal,
a vajak és vajkrémek 15,5 százalékkal,
a tejfölök 14,5 százalékkal,
a trappista sajt 12,2 százalékkal,
illetve a túrók 9,8 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban.
De azt is igyekeztünk tisztázni, hogy a tejek és tejtermékek esetében áremelkedés hátterében
egyrészt nemzetközi tényezők állnak, így a nyerstej árának emelkedése az aszály miatt megnövekvő takarmányárak és a tejhozamok csökkenése következtében,
másrészt viszont kiskereskedelmi árrésemelkedést is azonosított az NGM. Utóbbi megállapítást arra a vizsgálata során tett megállapításra alapozza a minisztérium, hogy míg a saját márkás és gyártói márkás termékeket viszonylag alacsony árkülönbséggel szerzik be az üzletláncok, addig a fogyasztók felé a gyártói brand termékeket lényegesen magasabb árréssel értékesítik.
A komplex problémák miatt nem meglepő, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség már hétfőn reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleményére, miszerint akár újra visszajöhetnek az árstopok: „A nemzetközi kiskereskedelmi láncok korábban és most is a magyar családok érdekeinek szem előtt tartásával, így a fogyasztók vásárlóerejének megtartásának, illetve erősítésének szándékával alakítják üzletpolitikájukat.”
Az alapvető élelmiszerek árát elsősorban a beszerzési áruk, valamint az élelmiszer-kiskereskedők között fennálló egyébként is erős verseny határozza meg. Az OKSZ élelmiszer-kereskedő tagjai remélik, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az NGM és az OKSZ mellett az infláció elleni harcban. Az inflációs adatok értékelésénél érdemes figyelembe venni azt is, hogy a statisztikai adatok a teljes piacra vonatkoznak, míg az online árfigyelő számai ennél több esetben kedvezőbb képet mutathatnak – tette hozzá az OKSZ.
Arra is érdemes kitérni, hogy a politikai hasznon túl, a 2023. július 1-jén létrehozott online árfigyelő rendszer jóval több, mint kormányzati kommunikációs eszköz.
Az árak összehasonlíthatósága az eddigi tapasztalatok alapján valóban alkalmas a kiskereskedelmi verseny élénkítésére.
Tagadhatatlan, a profitot meg kell szereznie egy vállalatnak, ezért más termékek árát megemelheti ársapka vagy az online árfigyelő termékeken túl. Azonban napirenden van, hogy a kormány a megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében a halak, kávé, tea, rizs, marhahús, sertéskolbászok, zsemle, édességek, kakaópor és számos egyéb termékkategória mellett további tejtermékek – mint például a tejszín – beépítésével bővítheti az online árfigyelő rendszer.
Nyersanyagárak és a forint gyengesége
Az Index folyamatosan nyomon követi az online árfigyelő rendszerben található árakat. A friss adatok szerint a kiskereskedelmi üzletláncok az árfigyelőben megfigyelt nem laktózmentes 4 tej, 8 tejtermék és tojás termékkategóriába összesen 549 termékre szolgáltattak adatot. Az elmúlt 10 nap alatt a 13 kategóriába tartozó 549 termék közül 60 termék esetében csökkentették áraikat az üzletek, vagyis a termékek 11 százalékánál volt megfigyelhető árcsökkenés.
Ugyanakkor jelentős eltérések vannak az egyes kiskereskedelmi üzletek árcsökkentéseinek számát és mértékét, illetve az árcsökkentéssel érintett termékeik forgalmazott termékeikhez képesti arányát tekintve. Az üzletláncok összességében figyeltek arra, hogy ne csak saját márkás termékeiket kínálják olcsóbban, így a leárazott termékek egyharmada volt saját márkás, míg a leárazás nagyobb része gyártói márkás termékekre vonatkozott.
Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy a legutóbbi Monetáris Tanács közleménye szerint, decemberben a fogyasztói árak az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Akkor az MNB azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóiár-index emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árnövekedése okozta, míg a maginfláció emelkedéséhez a feldolgozott élelmiszerek mellett a tartós iparcikkek árának emelkedése járult hozzá.
A globális nyersanyagárak emelkedése és a forintpiaci mozgások együttes hatása megjelent az importált termékek áraiban. A lakossági inflációs várakozások július óta emelkedő trendet mutatnak. Azt is jelezte a jegybank, hogy az infláció átmeneti emelkedése várhatóan 2025 januárjában még folytatódik, azonban a dezinflációs trend ezt követően újraindul.
Nagy Márton: Elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció,
A januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatás-átárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott – többek között így értékelte közleményében Nagy Márton a januári inflációs adatokat. A tárcavezető szerint „elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében.”
A gazdasági miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a tej, tejtermékek és a tojás januári drágulása különösen nagy terhet ró a kispénzűekre és a középosztályra, mivel ezek a teljes fogyasztói kosár közel egyharmadát jelentő élelmiszerkosárban mintegy 13 százalékos súlyt képviselnek. A kormány a családok védelmében határozottan fellép és a jövőben is fel fog lépni az élelmiszerárak kontroll alatt tartásáért. Ennek érdekében januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adati szerint a kiskereskedelmi láncok január végén és február elején számos alapvető élelmiszer árát csökkentették. Az árfigyelő adatai szerint nem egész három hét alatt átlagosan mintegy 3 százalékkal csökkent a tejek és a kefir ára, 2 százalékkal a tejfölök ára, valamint 1,5 százalékkal a tehéntúró ára. A kormány ezt a folyamatot szorosan nyomon követi annak érdekében, hogy az árcsökkentések tartósak maradjanak.
„A családok érdekében jelenleg a kormány a platform kiterjesztését vizsgálja olyan termékkörökre, mint például a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (pl. tejszín), marhahús, zsemle és kakaópor, ezáltal a megfigyelt termékek köre 100 elemre bővülhet. A kormány elkötelezett amellett, hogy minden szükséges lépést megtegyen az élelmiszerárak kontrollálása és a magyar családok védelme érdekében. Ennek érdekében nem zárja ki a kötelező árstop bevezetésének lehetőségét sem, amely szükség esetén azonnali és hatékony beavatkozást jelenthet” – összegezte a tárcavezető.
