Az ingatlanpiac árainak alakulását különféle tényezők sokasága befolyásolja. Vizsgáljunk meg most ezek közül egyet, Budapest kerületeire kivetítve azt. Vajon milyen hatással van a négyzetméterárak összegére az adott kerület népességének száma?
Vegyünk 3-at a 23 közül: a legkevésbé sűrűbben lakottól a leglakottabbig. A felsoroltaknak megfelelően kezdjük a XXIII. kerülettel. Budapest majdnem 2 millió lakosa közül csupán 22 ezret tudhat magáénak.
Az itteni négyzetméterárak változása az elmúlt években, a fővárosi növekedés helyett inkább a kisvárosokra jellemző stagnáló, sőt, csökkenő tendenciát produkálja. 2010 óta 40 ezer forint körüli visszaeséssel érte el a mostani, 192 ezres átlag m2 árat.
A XXIII. kerület eladó ingatlanjai átlagosan 140 körüli négyzetméterrel büszkélkedhetnek, aminek köszönhetően átlagosan 28 millió forintért vásárolható ingatlan ezen a környéken.
Következzen a XVI. kerület, ami a 72 ezres népességével már jóval lakottabb környéknek számít. Azonban még itt sem láthatjuk azt a bizonyos áremelkedést, ami egy nagyvárostól elvárható lenne. Bár az átlagos négyzetméter ár majd 100 ezer forinttal több, mint a XXIII. kerületnél, évek óta 280 000 Ft környékén stagnál.
A XI. kerület nyerte el a leglakottabb címet versenyünkön, amely 150 ezres lélekszámmal büszkélkedhet. Úgy tűnik igazán kedvelt környékről beszélünk, hisz az utóbbi évben 300 ezerről 360-ra ugrott itt egy négyzetméternek az ára. Bár a m2-ek száma egy ingatlanban átlagosan itt a legkevesebb, mégis egy 47,5 milliós átlag árat kapunk fizetendő összegül.
Budapest különböző kerületeinél tökéletesen megfigyelhető, a már évek óta országos szinten zajló, egyre erősebb elkülönülés kis és nagy városok között. Míg a kisvárosokban végbemenő tranzakciók száma minimális, a nagyobb, felkapottabb városok, kerületek ingatlanpiaci árai az égbe is szökhetnek, a vásárlókat nem állítják meg.
Forrás: ingatlannet.hu
