Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 848,3 milliárd forint volt tavaly, ami 388,9 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbinál - erősítette meg részletes jelentésében az előzetes adatokat hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A két év közötti különbség főként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó magasabb adóbevételekre vezethető vissza - fűzte hozzá a jelentés.
A központi költségvetés 771,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zárták a múlt évet.
A központi alrendszer - államháztartás önkormányzatok nélkül - tavaly decemberi pénzforgalmi hiánya 907,6 milliárd forint volt a 2015. decemberi 266,4 milliárd forinttal szemben.
A központi költségvetés 760,7 milliárdos decemberi hiánya 585,4 milliárd forinttal nagyobb az egy ével korábbinál. A bevételek 170 milliárd forinttal 1904,4 milliárdra emelkedtek, a kiadások 756 milliárddal 2665 milliárd forintra.
Az uniós támogatások kifizetései 692,7 milliárd forintot tettek ki, ami az egész éves 2099,5 forintnak hajszállal kevesebb, mint egy harmada.
A központi költségvetés tavalyi egész éves bevétele 428,7 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Lényegesen, 134,3 milliárd forinttal 683,1 milliárdra növekedtek az előző évhez képest a társasági adóból eredő bevételek.
Az általános forgalmi adó bevételek viszont mindössze 4,6 milliárd forinttal emelkedtek és 3290,3 milliárd forintra rúgtak és a jövedéki adóból is csak 13,4 milliárddal folyt be több, összesen 1011,8 milliárd forint. A személyi jövedelemadóból befolyt 1717,6 forint 29 milliárddal több a tavalyelőttinél, amit a nagyobb bérkiáramlás és az adókulcs csökkentésének ellentétes hatásával magyarázott az NGM.
A tranzakciós illetékből tavaly befolyt 199,1 milliárd forint 8,6 milliárddal elmaradt az egy évvel korábbitól, a pénzügyi szervezetek különadója 73,2 milliárd forint volt, kevesebb, mint fele a 2015-ös 149,6 milliárdnak. (MTI)
