A kínai Vuhanból indult, cseppfertőzéssel emberről emberre és állatról emberre is terjedni képes, átlagosan 1-2 hetes lappangási idővel jelentkező fertőzést már több mint 30 ország betegein regisztrálták.
2019. december 31-én a WHO-t figyelmeztették számos tüdőgyulladásos esetre Kína Hubei tartományában, Vuhan városában. A vírus nem egyezik meg más, eddig ismert vírussal. A kínai hatóságok 2020. január 7-én megerősítették, hogy valóban a SARS-hoz, MERS-hez hasonló, azonban virulensebb (könnyebben terjedő), hosszabb lappangási idővel rendelkező új koronavírus pusztít.
Az új koronavírus hivatalos neve: COVID-19, melyet a WHO Jan. 29.-én "globális egészségügyi vészhelyzet"-nek nyilvánított. A "globális egészségügyi vészhelyzet" protokollt a SARS járvány kitörésének idején készítették elő és azóta 6 betegségnél alkalmaztak.
A koronavírusok tünetei:
- Orrfolyás
- Fejfájás
- Köhögés
- Torokfájás
- Magas, 38 C° feletti láz
- Légszomj és légzési nehézségek
- Izomfájdalmak
- Általános rossz közérzet
Koronavírus védekezés, megelőzés
- Rendszeres kézmosás, arcmosás, higiénés szabályok betartása
- Szoros érintkezés kerülése bárkivel, aki légúti betegség tüneteit mutatja (köhögés, tüsszentés)
- Zárt terekben sok emberrel - maszk viselése ajánlott
- Rendelőkben, kórházakban, reptereken, nagyobb vonat ill. buszállomásokon - maszk viselése fontos, kesztyű viselése ajánlott
- Húsok, élelmiszerek alapos tisztítása és hőkezelése (sütése, főzése)
Mi a koronavírus?
A koronavírusok (CoV) egy nagy víruscsalád, nevüket az elektronmikroszkopos képen látható burokba ágyazott fehérjetüskékről kapták, melyek a Nap koronájához hasonló alakzatot képeznek. A koronavírusok a megfázástól kezdve súlyosabb betegségeket okozhatnak, mint például a Közel-Keleti légzési szindróma (MERS) és a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS).
A koronavírusok zoonózisok, azaz állatok és emberek között terjedhetnek. Részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a SARS civet macskákból, a MERS pedig a dromedárokból került át az emberekbe. Számos ismert koronavírus kering az állatokban, melyek még nem fertőztek meg embereket. Az első koronavírusokat az 1960-as években izolálták megfázásban szenvedő betegek orrüregéből.
A koronavírusok általában enyhe vagy közepes mértékű a náthához hasonló légúti megbetegedést okoznak, amely általában csak néhány napig tart. A súlyos koronavírus-fertőzések (pl. MERS, SARS) kórházi ellátást igényelnek.
Embert fertőző koronavírus törzsek, nagyobb járványok kórokozói
SARS koronavírus
Az embereket a koronavírus hat ismert faja tudja megfertőzni, közülük a legismertebb a világszerte pánikot okozó, a SARS betegséget okozó koronavírus. Ez annyiban egyedi, hogy a felső és alsó légutak, valamint a bélrendszer szöveteiben is képes szaporodni.
2003 elején a Kína Kuangtung tartományából indult járvány hetek alatt szétterjedt és csaknem világméretű (a világ 37 országában okozott megbetegedéseket) járványt okozott. A betegség légúti panaszokkal, súlyosabb esetben tüdőgyulladással járt. A SARS járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9.6 százaléka, 774 ember halt bele. A megbetegedéseket a SARS-koronavírus okozta, amely a természetben pl. cibetmacskákban fordul elő. 2015-től már nem jelentettek több SARS esetet.
MERS koronavírus
2012-ben fedezték fel az embert megbetegítő hatodik kórokozót, a közel-keleti légúti szindrómát okozó koronavírust a MERS-t (Middle East respiratory syndrome). A légúti és gyomorpanaszokkal járó betegség Szaúd-Arábiából indult ki. A kórokozó vírust megtalálták denevérekben és tevében is.
2014 júliusáig világszerte 836 megbetegedést jelentettek, melyből 288 halállal végződött. Szaúd-Arábia volt a járvány középpontja, itt 689 eset és 283 halál fordult elő. Ezenkívül 21 másik országból jelentettek eseteket, elsősorban a közel-keleti és dél-ázsiai térségből, de az Egyesült Államokban és Európában - Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Hollandia - is történtek megbetegedések. Szinte valamennyi eset Szaúd-Arábiához volt köthető.
„2019-nCoV” a SARS vírus testvére
Ez a Kína, Vuhan városából kiindult koronavírus (nCoV) egy új törzs, korábban nem azonosították emberekben.
Súlyosabb esetekben a fertőzés az alsó légutakat érinti, amely tüdőgyulladást, súlyos akut légzőszervi szindrómát, veseelégtelenséget és akár halált is okozhat. Ezek gyakrabban fordulnak elő szív- vagy tüdőbetegségben szenvedő, vagy gyengült immunrendszeri betegek esetén, főleg idősebbeknél és újszülötteknél.
A fertőzés terjedésének megakadályozására általános ajánlás a rendszeres kézmosás, a száj és az orr lefedése köhögés és tüsszentés esetén (maszk viselése). Kerülni kell a szoros érintkezést olyan személyekkel, akiknél a légúti betegség tünetei (pl. köhögés és tüsszögés) fennállnak.
(forrás: drinfo.hu)
