A tavaszi hónapokban megnövekszik a vadak aktivitása, ugyanis ilyenkor hagyják el téli menedékhelyeiket és élelmet keresve távolabb merészkedhetnek a megszokott területüktől, ráadásul kicsinyek is lehetnek a közelükben.
Az úttestre kirohanó állatok (főleg éjszaka) gyakran sokkot kapnak a járművek fényszórójától, így meg sem próbálnak elugrani előlük. Egy 2019-es statisztika* szerint, 6095 őzet és szarvast ütöttek el egy év alatt a magyar utakon, és egy ekkora állat bizony komoly károkat tud okozni a gépjárműben.
Miért nehéz kérdés az, hogy kié a felelősség?
A KRESZ előírja, hogy a vadveszélyt jelző táblánál csökkenteni kell a sebességet és nagyobb követési távolságot kell tartani, mivel számítani kell rá, hogy hirtelen fékezésre lehet szükség. Egy baleset esetén viszont nehéz eldönteni, hogy ki volt a hibás, mivel ez egy háromszereplős történet, ahol felmerülhet a sofőr, a vadásztársaság és az útkezelő felelőssége is.
Amikor az autós lehet a felelős:
Azokon az útszakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van kihelyezve, a sofőr felelőssége, hogy kellően körültekintő legyen, ezért ha mégis baleset történik, akkor a vadásztársaság nem köteles kifizetni az autóban keletkezett kárt. Ehhez persze szükség van arra, hogy a rendőrség a helyszínen talált nyomokból megállapítsa, hogy a baleset elkerülhető lett volna, ha az autós az ilyenkor elvárható óvatossággal vezet.
Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ha volt kint tábla, akkor a sofőrnek nem jár kártérítés.
Amikor a vadásztársaság lehet a felelős:
Amennyiben az érintett útszakaszon nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla, a pórul járt autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére, de kártérítésre csak ritka esetekben kerül sor. A felelősségük általában csak akkor állapítható meg, ha a baleset helyszínén vadászati tevékenység folyt és ennek biztosítása nem volt megfelelő a részükről. Erről érdemes lehet tájékozódni.
Amikor a közútkezelő lehet a felelős:
Az autópályán és autóúton történt vadgázolásnál minden esetben meg kell téríteni az autós kárát, ugyanis vadveszély esetén a kezelőnek kell kerítéssel biztosítania, hogy ne kerülhessenek eltévedt vadak az útra.
Abban az esetben is felmerülhet a kezelő felelőssége, ha az utat szegélyező növényzet sűrűsége miatt a sofőr nem láthatta meg időben az állatot.
Ha nincs megállapodás a felelősség kérdéséről, akkor a felek bírósághoz tudnak fordulni, ahol aztán minden részletet pontosan megvizsgálnak: mekkora sebességgel ment a sofőr, milyenek voltak a látási viszonyok, a vadkerítés állapota megfelelő volt-e stb.
Milyen biztosítás fizetheti ki az autóban keletkezett kárt?
A kötelező felelősségbiztosítás alapesetben nem fedezi az autóban keletkezett károkat, de némelyik biztosítónál köthető mellé kiegészítő vadkárbiztosítás.
Arra sem érdemes számítani, hogy a vadásztársaság fogja megtéríteni a kárt, mert általában alaposan járnak el a táblák és vadhálók elhelyezésénél, ezért a sofőrnek kell utánajárni és bebizonyítani, hogy a társaság mulasztása okozta a balesetet.
Ami az ilyen helyzetekben segíthet, az a casco biztosítás és ezen belül is a teljes körű casco, ami fedezi az autó javítását. További előnye, hogy más káreseményekre is kiterjed, mint például az üvegtörés vagy a lopás. Azonban a személyi sérüléseket és az elesett vadállat értékének megtérítését a casco biztosítás sem fedezi.
A kártérítésnél hasznosak lehetnek a helyszínen készített fotók, illetve a rendőrségi jegyzőkönyv és az esetleges szemtanúk is, ezért célszerű mindent dokumentálni a baleset után.
Forrás: MTI
