Magyarország tisztelettel adózik az egészségügyi dolgozók teljesítményének - mondta Áder János köztársasági elnök az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Semmelweis-napi ünnepségén kedden.
Köszönet a Dél-pesti Centrumkórház dolgozóinak, és mindenkinek, aki a frontokon szolgált az ország számos más egészségügyi intézményében: háziorvosi rendelőkben, idősotthonokban, mentőállomásokon, laborokban, kórtermekben - fogalmazott.
A mostani járvány idején minden korábbinál erősebben éltük át, hogy az egészségügyben, a betegek, idősek ápolásában dolgozók munkája mit is jelent - mondta Áder János.
"Önök az elmúlt hetek csatáit megnyerték" - intézte szavait az egészségügyi dolgozóknak az államfő. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a járványt világviszonylatban is irigylésre méltó hatékonysággal sikerült kordában tartani. Hozzátette ugyanakkor: a háború még nem ért véget, még nincs gyógyszerünk, nincs védőoltásunk.
Az államfő felidézte: valahányszor a járványról esett szó az elmúlt hónapokban, az ember szinte öntudatlanul is háborús nyelvezetre váltott. Az egészségügyi dolgozók számára a tényleges háborús terepen, a szokatlan körülmények a legnehezebbek, amikor a lehetőségek korlátozottak, de a terhelés hatalmas, amikor orvos és betege bajtársai egymásnak, és mindennapos az életveszély - mondta.
Bár az új koronavírussal elsősorban a kórházak falai között kellett megküzdeni, mégis sok minden emlékeztetett a háborús bizonytalanságra, az örökös fenyegetettségre - fogalmazott. Felidézte, hogy egyszerre kellett megérteni és kitanulni egy új, eddig ismeretlen vírus működését, gyógyszer és korábbi tapasztalatok híján keresni a megfelelő terápiát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egészségügyben dolgozók - a legnagyobb körültekintés ellenére is - mindenki másnál nagyobb eséllyel válhattak maguk is beteggé.
"Ennek az esztendőnek a kezdetéig sem az én, sem a gyermekeim generációja nem tapasztalta még meg, hogy egyik pillanatról a másikra hogyan változhat meg az életünk, hogy egyik napról a másikra a korábbihoz semmiben sem hasonlító életformát kell kialakítanunk" - fogalmazott az államfő. Áder János párhuzamba állította a kiürült tereket, néptelenné váló utcákat és a személyes találkozásokat felváltó virtuális kapcsolattartást a kórházak falai között egy még alig ismert ellenséggel dúló élet-halál harccal.
Megtapasztalhattuk, hogy egy közösség, egy ország, mindannyiunk életesélye múlik azon, hogy akik a legközelebb voltak és vannak ma is a veszélyhez, mekkora lelkierővel dolgoznak - mondta.
"Megköszönjük, hogy táplálták bennünk a reményt (...), hogy erősítették hitünket, hogy nemcsak a betegeket gyógyították, hanem egy kicsit mindannyiunkat, mindenkit, aki az elmúlt hónapokban tele volt félelemmel, aggodalommal, bizonytalansággal" - fogalmazott.
Rámutatott: a kitűző, az ügyeleti beosztás, a zárójelentésre írt név mögött ott van egy anya, egy apa, egy férj, egy feleség, egy gyermek, akinek a munkája miatt sok mindenről le kellett mondania, akit az elmúlt hónapokban sokszor hiányolt a családja, a kedvese, és akinek minden kimerítő kórházi műszak után kezdődött a másik, az otthoni. Nekik minden egyes napjukat beárnyékolta a félelem: vajon mindent megtettek-e, hogy a munkájuk által ne veszélyeztessék saját szeretteiket - fogalmazott az államfő.
Forrás: koronavirus.gov.hu