Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 27

A biztonsági öv ellenőrzési hetének zárónapján a Pest Megyei Rendőr Főkapitányság munkatársai Gödöllőn ismert magyar autóversenyző társaságában razziáztak. Azok az autósok, akik a rendőrségi ellenőrzés során becsatolt biztonsági övvel érkeztek, egy magyar fejlesztésű szélvédő bevonatot kaptak ajándékba. Az innovatív alkalmazás segít a kőfelverődések kivédésében, valamint javítja a látási viszonyokat esős időben, mivel vízlepergető hatással is rendelkezik. A szervezők ezzel is hangsúlyozni kívánták, hogy a biztonságos közlekedés nem áll meg a biztonsági öv használatánál.
Hazánkban évente több száz olyan baleset történik, melynek során az áldozatok amiatt szenvednek súlyosabb sérüléseket, mert nem csatolták be a biztonsági öveiket. A márciusi ROADPOL razziában a magyar rendőrség kiemelt figyelmet fordított a biztonsági öv használatának ellenőrzésére. Az akció során országszerte ellenőrizték az autósokat, hogy betartják-e a használatra vonatkozó szabályokat, és igyekeztek ráirányítani a figyelmet a biztonsági öv életmentő szerepére is.
Magyarországon a szélvédőcsere akár 300-500 ezer forintba is kerülhet, ami váratlan és jelentős kiadás egy apró repedésért cserébe. A ZERO GLAS innovatív, magyar fejlesztésű szélvédő bevonat egy speciális védőréteget képez, amely jelentősen növeli a szélvédő ellenálló képességét a külső fizikai behatásokkal szemben. A gyémántpor alapú technológia nem befolyásolja a kilátást, ugyanakkor 100%-ban taszítja a vizet, védelmet nyújt az UV-sugárzással, valamint a kőfelverődésekkel szemben.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 27

Veszélyben érzik nem csak magukat, de a Duna környezetét és a part környékén lakókat is a magyar személyszállító hajósok. A Duna egyes partszakaszainak rendezésére és a kikötők újraosztására szolgáló tervek szerint ugyanis az újlipótvárosi kikötőkbe a mostani, kisebb magyar cégek helyett a külföldi tulajdonú, nagy szállodahajókat engednék be – nem kínálva megfelelő alternatív kikötő-lehetőségeket a több évtizede itt tevékenykedő vállalkozásoknak.

A Duna partszakaszainak átrendezése egyelőre még csak terv, hisz most készül a Dunai Építési Szabályzat módosítása, ám a Személyhajósok Szövetsége már kongatja a vészharangot. Ha ugyanis a tervet megvalósítja a főváros, veszélybe kerülhetnek a kisebb magyar cégek. Mindemellett az itt lakóknak sokkal nagyobb forgalomra kell számítaniuk a hajókhoz tartozó buszok miatt, amelyek folyamatosan szállítják az utasokat. Az újlipótvárosiak eddigi problémáit - kevesebb hajó legyen a Margit hídnál - nem megoldja ez az új terv, hanem egy újabb, sokkal nagyobb problémát gördít eléjük, ráadásul a nagyobb méretű, terjedelmesebb hajók még jobban elveszik a kilátást a Dunára, amely nem valósítja meg azt az elképzelést, ami a tervben szerepel, vagyis hogy a lakók “visszakapják a Duna-partot”.A jelenleg kiépített parti áram sem elegendő a kabinos hajók kiszolgálására, így a generátoruk állandóan üzemelne az adott partszakaszon, ez - főleg a késői órákban - a közeli lakóépületek számára biztosan zavaró lesz, hiszen az eddigi lakói panaszok is a zajjal és a rendezetlen működéssel összefüggésben fogalmazódtak meg.

Több hajós cég tart attól, hogy amennyiben a szabályzat elemeit változtatás nélkül rendeletbe foglalják, akkor a teljes hajózási ágazat ellehetetlenülhet, a hajós közszolgáltatási- és rekreációs szolgáltatások - a prognosztizálható jelentős áremelkedés miatt - elérhetetlenné válnának a társadalom jelentős része számára. Ugyanakkor a megmaradó ki- és beszállításra használható kikötők leterheltsége magas lesz, mely fokozott balesetveszélyt hordoz magában, és állandó konfliktusforrás lehet az azonos időszakban egy helyszínen megjelenő hajók miatt.

„A tervek első ránézésre valóban rejtenek olyan veszélyeket magukban, amitől a hajós cégek tartanak, de természetesen reméljük, hogy a végső döntés előtt tekintettel lesznek a döntéshozók mindegyik érintett fél érdekeire és megnyugtató eredménnyel zárul az egyeztetés” - mondta el Varga Zsolt, a Személyhajósok Szövetségének elnöke.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 27

A hétköznapi élet során egyre több olyan impulzussal találkozunk, ami idegen nyelvhez kötött. Így vannak ezzel a pedagógusok is, akiknek a kezében páratlan lehetőség van: azok a tanárok ugyanis, akik még nem beszélnek angolul vagy németül, vagy esetleg magasabb szintre emelnék a nyelvtudásukat, esetleg csak gyakorolnák a kiejtésüket, bővítenék a  szókincsüket, térítésmentes nyelvtanulási lehetőséget tudhatnak magukénak. A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM) ugyanis térítésmentes lehetőséget biztosít minderre a pedagógusoknak is, akik közül már több ezren használják a felületet.
„A KRÉTA IFM elsősorban a tanári szempontokat veszi figyelembe, hiszen alapvetően nyelvtanárok, illetve angol és német nyelvtanulók számára készült. Mivel azonban a belépéshez KRÉTA-azonosító szükséges, bárki, aki hozzáfér a nyelvtanulási lehetőséghez, angol, illetve német nyelvet tud az interaktív leckék segítségével tanulni vagy a meglévő tudását fejlesztheti. Angolból teljesen kezdő szinttől a felsőfokú nyelvvizsga szintjéig elérhető a tananyag, németből pedig a középfokú nyelvvizsga szintjéig. A tanárok önálló nyelvtanulásra tudják használni az alkalmazást, szélesíthetik az ismereteiket, gyarapíthatják a szókincsüket, illetve javíthatják beszédkészségüket” - fejtette ki Miholics Zoltán, a KRÉTA IFM szakmai vezetője.
A modul új és kibővített funkciókkal gyarapodott. A szókincs fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kapott az alkalmazás kiejtés része is, hisz sokan vonakodnak megszólalni a tanult idegen nyelven, tartva attól, hogy a kiejtésük nem megfelelő. Erre külön gyakorlatok állnak rendelkezésre, sőt, az applikáció ellenőrizni is képes a kiejtést: jelez, ha nem megfelelő, a felhasználó pedig addig ismételheti, míg az tökéletes lesz. Sőt, AI segítséggel párbeszédekben is kipróbálhatjuk magunkat, az alkalmazás ugyanis a mesterséges intelligencia közreműködésével képes ellenőrizni a szókincsünket és a kiejtésünket.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 25

Országszerte egyre nagyobb igény van az akadálymentes turizmusra, Pécs pedig a közösség erejével állít példát a többi magyar város elé. A People First Közhasznú Egyesület szakértői mostanáig közel 100 helyszínt tártak fel a baranyai megyeszékhelyen, az ez alapján készült Akadálymentes Pécs adatbázis pedig tömegek számára jelent segítséget egy-egy szállásfoglalás, kirándulás, ügyintézés vagy szórakozási program megtervezéséhez. A közeljövőben a lakosság bevonásával fejlesztenék az ingyenesen elérhető szolgáltatást.

Nincs még egy olyan téma, aminek annyira széles célközönsége lenne, mint az akadálymentesség,  hisz a fogyatékossággal élők mellett az átmeneti sérültek, az idősek és a kisgyermekes családok is érintettek. A People First Közhasznú Egyesület fogyatékossággal élő tagjai évekkel ezelőtt a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy Pécsen nehézkes mozizást, sportolást vagy éttermi vacsorát megtervezni, mert nem tudták, hova képesek bemenni a járdán, hol lesz használatra alkalmas nekik a mosdó. Pataki Veronika, az egyesület elnöke elmondta, ekkor jött számukra a felismerés, hogy a helyieknek és az ide érkező turistáknak is szüksége lenne egy adatbázisra Pécs és környéke valóban akadálymentes helyszíneiről.  

„2018-ban létrehoztunk egy módszertant szakértőkkel és a teammel, akik kisebb csoportokban keresik fel a különböző létesítmények menedzsmentjét. Rengeteget tanulunk egymástól is, hiszen nem ugyanazok a szempontok mérvadóak a kerekesszékeseknek, mint például a vakoknak vagy a hallássérülteknek. Jól kell tudni összedolgozni. A helyszínen fotózunk, közösen létrehozott csekklista alapján haladunk, hogy minden információ meglegyen a feltöltéshez. Fontos, hogy mindig egy döntési jogkörrel felruházott emberrel beszéljünk a feltárás során, hiszen neki tudjuk jelezni, milyen fejlesztések lennének szükségesek az akadálymentesítésekhez, csak így tudunk tanácsot adni, hogy az célba is érjen” – mondta. „Tervezhetőséget biztosítunk ezzel a Magyarországon egyedülálló adatbázissal. Nem állítható, hogy az akadálymentes turizmus itthon gyerekcipőben jár, de csak egy szinttel van feljebb ettől. Rengeteg fejleszteni való van, amiben szeretnénk élen járni, és az a célunk, hogy mindez erőteljesen és gyorsan történjen, úgy, hogy az adatbázis továbbra is ingyenesen lehessen elérhető” – fogalmazott.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 25

Márciusban lépett érvénybe a Google legújabb változása, amely különösen a kisvállalkozások számára lehet fontos. A tech-óriás bejelentette, hogy megszünteti azokat a generált business oldalakat, amelyek eddig a Google Cégprofilok automatikus kiterjesztéseiként szolgáltak. Ez a lépés jelentős hatással van a vállalkozások online jelenlétére.
A döntés elsősorban azokat az éttermeket és kisvállalkozásokat érinti súlyosan, akik még nem rendelkeznek saját weboldallal, és így eddig ezeken az oldalakon keresztül szereztek - akár jelentős - organikus forgalmat. A Google által generált üzleti oldalak lehetővé tették a vállalkozások számára, hogy a Google Cégprofil adatbázisából származó információkkal automatikusan rendelkezzenek egyfajta webes jelenléttel. Ezek az oldalak, noha automatikusan jöttek létre, szerkeszthetők voltak, és sok hasznos információt nyújtottak a felhasználók számára, éttermek esetében többek között menüket, nyitvatartási időket és egyéb szolgáltatásokat is tartalmaztak.
Júniusig tart a türelmi idő
A Google az oldalak kivezetésével az erre irányuló kereséseket átmenetileg átirányítja a vállalkozás Google Cégprofiljára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy  a találati listán egyelőre az automatikusan generált üzleti oldalra irányuló linkre kattintva június 10-ig a cégprofil oldalára kerül. Ezután ez a lehetőség viszont teljesen megszűnik majd.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 25

Noha sok helyen még ma is prekoncepciók élnek a magyar termékek iránt, most itt az újabb bizonyíték arra, hogy nemzetközi szinten is van helyünk  prémium termékek piacán.
A Linzben megrendezett 21. Nemzetközi kenyérversenyen bizonyítottak a magyar termékek, amelyek közül egy aranyérmes és több ezüst- illetve bronzérmes helyezést is kaptak a Vál-Völgye Pékség prémium termékei. A linzi kenyérversenyen elért eredmény azért is számít nagyon rangos elismerésnek, mert az Osztrák Pékszövetség rendezi, a zsűri pedig a legrangosabb gasztronómiai szakemberekből áll. Az ítészek úgy kóstolják végig a termékeket, hogy csak a kategóriát tudják, az előállítóját azonban nem, így az állag, illat és íz alapján döntenek.
„Aranyérmes lett a vadkovászos burgonyás kenyerünk, ezüst érmet hozott el a vadkovászos sokmagvas tönkölykenyér és a teszttermékünk, a kakaós kalács, amit csak most vettünk fel a kínálatunkba. A kakaós csigánk is szépen teljesített a versenyen, ezzel a bronzérmet hoztuk el” - mondta el Kenéz Krisztián, a Vál-Völgye Pékség kereskedelmi igazgatója, aki azt is elárulta, a cég első ízben vett részt a nemzetközi megmérettetésen.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 22

A gazdaság szinte teljes palettáját felölelő 45 főcsoport több mint 100 témakörében hirdették meg az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot – a legkiválóbb termékek és szolgáltatások versenyét – a Kárpát-régió egész területén. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatára 2024. május 30-ig lehet pályázni – jelentette be az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kiírói Tanácsa.  A pályázat kitüntetéseit – a tanúsított „minőség jelképét” – szeptemberben az Országház Főrendiházi Üléstermében adják át. 2024-ben a hetedik alkalommal kiírt Érték és Minőség Nagydíj kitüntető cím azon termékek, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt. A pályázat díjazottjai jó példákkal állnak elő, hiszen innovációjuk lényege, hogy az új ötleteikből új érték születik. Ez az új érték megjelenhet termékben, szolgáltatásban, vagy egy új üzleti modellben. Számukra fontos, hogy kiválóságukat a termékeiken viselt minőségtanúsító emblémával jelezzék, mely egyben egy megmérettetésen való győzelmet is jelent.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat fővédnöke Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A pályázati rendszer szakmai támogatója az Agrárminisztérium, kiemelt támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, szakmai partnere a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 21

Ha valakinek hirtelen nagyobb összegre van szüksége, akkor érdemes szétnéznie a lakásban, mielőtt a bankba rohanna hitelért. A fenntarthatóság jegyében ma már szinte azonnal készpénzzé tehetjük a nem használt eszközeinket, amivel nemcsak a családi kasszának teszünk jót, hanem a környezetnek is. Egy-egy fiókban vagy szekrényben lapuló mobiltelefon, laptop, tablet, esetleg fényképezőgép ára a több százezer forintot is elérheti ugyanis még használtan is.
A nemzetközi tapasztalatokkal egybevágóan szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne lehetne találni legalább egy, de inkább több használaton kívüli elektromos eszközt, amikre valójában már soha többé nem lesz szükségünk.
A szakértők szerint mobiltelefonokból van a legtöbb a polcok legmélyén. Ismerős lehet a helyzet sokak számára, hogy amikor új telefont vásárolunk, a régit inkább biztonsági tartaléknak eltesszük, pedig az esetek nagy százalékában évekkel később sem fogjuk már azokat elővenni.
Szintén jellemző, hogy használt laptopokat, tableteket, kávéfőzőket, porszívókat, és kisebb-nagyobb kütyüket teszünk félre „majd jó lesz még valamire” alapon, de teljesen értelmetlenül.
Ahelyett, hogy ezeket az akár több százezer forint értékű eszközöket őrizgetnénk, ma már lehetőségünk nyílik eladni őket, így gyarapítva a családi kasszát. Ugyan a közösségi oldalakon is meghirdethetjük a termékeket, ha nem vagyunk elég óvatosak, felültethetnek bennünket, a csalók ráadásul még az adatainkkal is visszaélhetnek. Egy új franchise hálózat viszont maximális biztonsági protokoll mellett veszi át, és fizeti ki rögtön a használt eszközök értékét, már hazánkban is.
Megnyitotta első üzletét Magyarországon a Used Products
A 25 éve Hollandiából indult, és ma már Romániában, Belgiumban, Németországban és Szlovéniában is elérhető Used Products megnyitotta első üzletét Budapesten. Népszerűsége már most megkérdőjelezhetetlen, hiszen az ügyfelek néhány hét alatt több száz terméket értékesítettek náluk.
A cég gyors és könnyű megoldást kínál arra, hogy megszabaduljunk azoktól a termékektől, amiket már nem használunk. Lehetőség van online termékeladásra is, ehhez mindössze képet kell készíteni az eszközről, és megadni az alapadatokat róla. Ezt követően a Used Products ajánlatot tesz érte, majd ha megszületett a megállapodás, a futár házhoz megy érte, a pénzt pedig a termék ellenőrzését követően utalja is a vállalat.
Egy új termék vásárlása esetén az ügyfelek átlagosan egy év alatt 30-40 százalékot veszítenek a termék értékéből. A Used Products a felvásárolt termékeket felújítás nélkül tovább értékesíti, így a vásárlók elkerülhetik, hogy 30-40 százalékkal csökkenjen például a telefonjuk értéke, mint egy új eszköz esetében.
A cél az, hogy tudatosítsák az emberekben, nem kell mindig mindenből újat venni. Azt a rossz berögződést is szeretnék átadni a múltnak, hogy ócskának hiszi a többség a használt dolgokat. Éppen ezért minden eladott termékükre egyéves garanciát is vállalnak.
„Ezt a koncepciót a fenntarthatóságra találták ki. A Used Products szeretne hozzájárulni az emberek gondolkodásmódjának formálásához,hogy minél többen tapasztalják meg a saját bőrükön, mennyit tehetnek a környezetünk védelméért már a használt eszközök vásárlásával és értékesítésével. Mert a használt nem ócska, hanem menő” – mondta Kun Norbert franchise átadó.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 21

Leginkább a számítógépes vírusoktól és adataik illetéktelen kézbe való kerülésétől tart az 50 évnél idősebb korosztály, és 10 százalék körüli azok aránya, akik voltak már online csalás vagy támadás áldozatai, derült ki egy friss kutatásból. Csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés és a szolgáltató felkeresése is jellemző.
- Milyen eszközöket használ az 50-79 éves magyar népesség internetezésre?
- Szokták-e karbantartani eszközeiket?
- Mióta interneteznek?
- Mik a jellemző online tevékenységeik?
- És egyáltalán biztonságban érzik-e magukat online?
Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ legfrissebb kutatásában a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A 800 fő bevonásával készült reprezentatív kutatás rámutatott, hogy a magyarországi 50-79 évesek többsége ma már jellemzően napi szintű – átlagosan napi körülbelül 2 órás, de nem folyamatos – internethasználó, mégis sokan digitálisan inkább éretlenek, bizalmatlanok és kevésbé tudatosak.
Ismerik a támadási módokat, mégis sok az áldozat
Az ártó szándékú hírlevéllel, hamis termékeladással, hamis nyereményjátékkal is tisztában vannak; ezek esetében a károsultak aránya is relatív magas (10% feletti). A felmérés alapján az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban áldozatait.
Az online felmérés részletes eredményeit március 27-én szerdán az NMHH konferenciatermébe meghirdetett Adatvezérelt reggelicímű eseményen ismertetik majd az érdeklődőkkel.
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 21

Felkészülten vágnak neki az álláskeresésnek az aktív munkakeresők: kérdések összeírásával, vázlatok készítésével és a cég áttekintésével készülnek egy-egy állásinterjúra a jelentkezők, akiknek a többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi Állásbörze által készített online kutatásból. A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján kijelenthető, hogy bár a közösségi média világában élünk, mégis a legtöbb vállalat a hagyományos módokon és csatornákon hirdeti nyitott pozícióit, például karrier portálon, állásbörzén vagy saját céges weboldalon.

„Érdekesség, hogy a résztvevők mindössze 30 százaléka volt kimondottan álláskereső, de a nagy többség, 59 százalék nyitott az ajánlatokra úgy is, hogy jelenleg van állása. A megkérdezettek majdnem fele legkevesebb kettő, de maximum öt helyre adja be az önéletrajzát, de 7 százalék úgy felelt, hogy akár 15-nél több munkahelyre is jelentkezik egyszerre” – mutatott rá az 55. Műegyetemi Állásbörze főszervezője.

A cégek több mint 70 százaléka az aktuális trendek és elvárások alapján állítja össze a toborzási stratégiát, és csak 30 százalékuk a szükség, a kínálat és a büdzsé alapján. Átlagosan három körös az interjúzási és kiválasztási folyamat.  A munkáltatók 35 százaléka alkalmaz pszichológiai felmérést, és 95 százalékban eltekintenek a fizikai felméréstől.

Abban a kérdésben, hogy egy egytől ötig terjedő skálán a felsorolt tényezők mennyire befolyásolják a cégeket a kiválasztás folyamatában, a szakmai tapasztalat vezet (4.9), de szintén nagyon fontos a bérigény (4.7), az egyéb, például területvezetőtől származó szakvélemény (4.65) és a személyes megítélés is (4.55). A munkáltatók számára a legkevésbé az számít, hogy a jelentkező melyik oktatási intézményben végzett (2.5), mekkora a munkahely és a lakóhelye közötti távolság (2.4), és hogy milyen a családi állapota (2).

A munkáltatók és a munkavállalók még közelebb kerülhetnek egymáshoz március 26-án és 27-én az 55. Műegyetemi Állásbörzén. A rendre tízezreket megmozgató rendezvényen a korábbiakhoz hasonló, nagy népszerűségnek örvendő programokkal várnak mindenkit. 

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 20

A több mint 170 nagykövetségnek helyet adó Washingtonban rendezték meg az idei Events DC Embassy Chef Challenge-t, amelyen a látogatók és a szakmai zsűri az Egyesült Államok nemzetközi nagyköveteinek szakácsai által készített autentikus italokat és ételeket kóstolhatták. Az eseményen 22 ország szakácsa volt jelen. Szabó Balázs paprikás csirkével és nokedlivel, valamint túrós pogácsával és zserbóval varázsolta el az amerikaiak ízlelőbimbóit. „Itt a látogatók megkóstolhatják az Egyesült Államok nemzetközi nagyköveteinek szakácsai által - így az általam is - készített ételeket és italokat. Mindannyian az országunkra leginkább jellemzőbb ételeket vittük, mi a magyar standon a paprikás csirkét nokedlivel, a túrós pogácsát kínáltuk, desszertnek zserbóval. Kis ország lévén szerintem szép teljesítmény, hogy a sokak által indiai „butter chicken currynek” gondolt ételünkből több mint ötszáz adag elfogyott. Ugyanígy járt a kis kockákra vágott zserbó szelet is.” - mondta el Szabó Balázs séf, aki azt is elárulta, hogy speciálisan erre az alkalomre egy különleges borral is készültek  látogatóknak.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2024. március 20

2024. februárjában 52 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre, ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés a múlt évi adatokhoz képest.  „Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és kínálat egyensúlya. Az 52 napos átlagos várakozási idő, már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára tolerálható. Sajnos azonban a várakozási idő csökkenése a mérséklődő kereslet következménye. Bár januárban már jelei voltak a fellendülésnek, a piac még kivár. A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány hozzájárul majd a piaci élénküléshez” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője. Jelenleg kőművesekre és burkolókra kell a legtöbbet, 59 és 57 napot várni. A generálkivitelezők várakozási ideje jelentős mértékben, 75 napról 53 napra csökkent. A leggyorsabban a villanyszerelők állnak rendelkezésre, 33 nap várakozási idővel. Ezután következnek a víz- és gázszerelők 41 nappal, az épületgépészek 42 nappal, és a festők 43 nappal.

A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft. A munkadíjak terén jelentős regionális eltérések figyelhetők meg. Budapesten 12 046 illetve, Pest megyében 12 364 forint volt a szakipari munkák négyzetméterára. A legkedvezőbb árakat az Észak-Alföldön találjuk, ahol 7 649 forint a négyzetméterár. Nem sokkal magasabb a munkadíj a Dél-Alföldön, négyzetméterenként 7 985 forint. A Közép-Dunántúlon a négyzetméterár 8 410 forint, míg a Nyugat-Dunántúlon kissé magasabb, 8 517 forint. A Dél-Dunántúl némiképp kedvezőbb feltételeket kínál, itt az átlagos négyzetméterdíj 8 078 forint. Észak Magyarországon a munkadíjak átlaga 8 324 forint.

A piaci kihívások következményeként tovább romlott a szakemberek hangulata, kevésbé optimisták a jövőt illetően, mint egy évvel korábban. A megkérdezett szakemberek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy az építőipar jó irányba halad. A válaszadók 26 százaléka szerint nem változnak a dolgok az építőiparban, míg a megkérdezett szakemberek 58 százaléka úgy érzi, hogy jelenleg nem a jó irányba tart az ágazat. Markovich Béla ennek ellenére optimista, mert azok, akik úgy vélik, hogy az építőipar jó irányba halad, a javulás okaként az ágazat fejlődését (26%), így például a minőség iránti igény elterjedését említik, a kóklerek visszaszorulását (21%), a munkát megkönnyítő technológiai fejlődést (11%), valamint az állami támogatások pozitív hatását (10%). A szakember szerint ezek biztató előjelek, melyek az építőipari kultúra fejlődését és a kereslet javulását jelzik.