A kormányfő a magyar gazdaság helyzetéről, az árstopok politikájáról és a szankciók hatásairól is beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az adás vonatkozó része itt hallgatható vissza.
A szankciók fűtik az áremelkedést és az inflációt
Orbán Viktor szerint annak a belátása hoz majd változást egész Európában, hogy a szankciók magas energiaárakhoz vezetnek. „Ez egy szankciós felár” – fogalmazott.
Az energiaárak pedig felelősek az inflációért – fűzte tovább gondolatmenetét a miniszterelnök. Hozzátette, minden európai országot gyötör az infláció különböző mértékben, és emögött főként az EU-s szankciók állnak.
„Ha fölmegy az energia ára – és a szankciók áremelő tényezőt jelentenek – mondjuk két-háromszorosára, akkor az két-háromszoros inflációt is magával hoz,
tehát közvetlen összefüggés van a magas energiaárak meg a boltban fizetett számlák értéke között”
– magyarázta Orbán Viktor. Az élelmiszer-infláció mögött is javarészben energiaár van, ami a szállítmányozás drágulásával vagy a mezőgazdasági termelési nehézségekkel, példának okáért a műtrágya kérdésével – ami földgáz kérdése – áll kapcsolatban.
„Ha nem lennének szankciók, mondjuk holnap reggel egy tündér varázsütésre ezeket megszüntetné, akkor azt tapasztalnánk, hogy az árak is, mármint az infláció mértéke, az áremelkedés mértéke is legalább a felére, de lehet hogy még nagyobb mértékben is azonnal csökkenne”
– világított rá a kormányfő.
Új árstopok jöhetnek
A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció a véleménynyilvánítás mellett azért is fontos, hogy mindenki, a cégek és az emberek is rájöjjenek, hogy veszélyben vannak a gazdasági helyzet miatt, csak másfajta módon.
A kormány nem nézi ölbe tett kézzel az árak emelkedését, „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az inflációt csökkentsük” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Utalt arra is, amit korábban már elmondott, hogy
2023 végére az inflációt egy számjegyűvé kell tenni Magyarországon.
A cégek pedig azért vannak veszélyben, mert az energiaárak növekedése miatt elveszítik a versenyképességüket, és ha ez megtörténik, elbocsátások lesznek. A kormánynak azért is fontos támogatnia a vállalkozásokat, hogy ne legyen munkanélküliség.
A gazdaság minden területén fontos feladatai vannak a kormányzatnak a miniszterelnök szerint. „Ezért van benzinárstop, ezért van rezsivédelem, ezért van bizonyos termékeken, élelmiszeripari termékeken ársapka, és ezért döntünk majd a következő hetekben folyamatosan arról, hogy egy-egy központilag árszabályozott terméket, illetve ezeknek a listáját újabbakkal bővítsük” – fejtette ki.
„Lesznek újabb termékek, amelyeknek az árát központilag, annak a maximumát meg akarjuk határozni, ahogy ma azt hat alapvető élelmiszer esetében tesszük”
– jelentette be Orbán Viktor.
Az árszabályozás jelenleg az alábbi alapvető élelmiszerekre terjed ki:
-
kristálycukor,
-
búzafinomliszt (BL 55),
-
finomított napraforgó-étolaj,
-
házi sertéscomb,
-
csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég,
-
ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntej.
A cégeknek fontos a kamatstop
A cégek esetében alapvetően kétféle kamat van: a fix és a változó. Ahol fix, ott nem érintik a mostani gyors kamatemelések a vállalkozásokat, de a változó kamatoknál nagy ugrást jelent, ami „földhöz vágja a cégeket”, el kell bocsátaniuk az embereket.
A kamatstopról keserves vita folyt a legutóbbi kormányülésen, de a cégek megvédése érdekében
úgy döntött a kormány, hogy nem engedi felmenni a kamatokat mondjuk 20 százalékig, hanem egy határt húz, tehát 7,7-8 százalékos szint környékén megállítja a kamatokat. Ennek költségeit a bankoknak kell majd kifizetniük
– tette hozzá a kormányfő.
Nem jó dolog, amikor a gazdaságba így kell beavatkozni, de vannak olyan krízishelyzetek, amikor meg kell tenni – hangsúlyozta. A kamatstop a júniusi kamatszintig húzza vissza a plafont és november 15-től hatályos.
A nagyobb cégek kevésbé vannak kitéve a kockázatoknak, ezért kell a kis- és közepes vállalkozásokat jobban segíteni, hiszen ők foglalkoztatják a legtöbb embert. Persze
a nagy cégeket sem hagyják magukra, 150 milliárd forint értékű gyármentő program indult a megsegítésükre is. Ennek lényege, hogy energiatakarékos beruházások valósuljanak meg Magyarországon.
(hirado.hu)