Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a meglévő karhatalmi erők nem voltak képesek ellátni feladatukat. A november 4-én megindult szovjet intervenció által restaurált kommunista hatalom egyik fő célja egy olyan fegyveres szerv életre hívása volt, amely feltétel nélkül támogatja törekvéseit. Tette ezt azért is, hogy Moszkva felé bizonyítsa, saját erőből is képes a rendteremtésre.
Bár bizonyos jelek arra utalnak, hogy egyes karhatalmi alakulatok már a forradalom napjaiban is aktívan részt vettek a harcokban, hivatalosan 1956. november 9-étől kezdték meg az ezredek megalakítását.
A karhatalmi ezredek vezető állományú tisztjei minden kétséget kizáróan önként álltak a forradalmat eltipró szovjetek és hazai segítőik mellé, ráadásul akkor, amikor még a rendszer kiépülése sem kezdődött meg, tehát konformista magatartással sem magyarázható fellépésük. A rendszer hűséges támaszaiként fegyveres szolgálatot vállaltak, letartóztatásokban, forradalmárok felkutatásában, bántalmazásukban vettek részt. Pályaképeik publikálását ezért is tartjuk különösen fontosnak.
A lista életrajzi adatokkal a Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján olvasható.
