Az ENSZ Éghajlatváltozási konferenciája, a United Nations Climate Change Conference november 11-22 között, Bakuban kerül megrendezésre. A COP-konferenciák célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, a klímaváltozás elleni intézkedésekről és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséről szóló globális tárgyalások folytatása. A nagyszabású esemény előkészítő kerekasztal beszélgetése, melyet a Bakui Magyar Nagykövetség szervezett október 11-én zajlott.
Baku, Azerbajdzsán fővárosa ad otthont a 2024-es ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciának (UNFCCC COP 29) november 11-22. között. A COP29 előkészítő kerekasztal beszélgetésére október 11-én került sor, ahol a résztvevők az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások előmozdítása érdekében tanácskoztak. Az olyan kulcsfontosságú prioritások terén történő előrelépésekre összpontosítottak, mint a hosszútávú klímastratégia, a kiszolgáltatott közösségek pénzügyi és technológiai támogatása, az új, számszerűsített vállalások meghatározása és a Párizsi Megállapodás végrehajtásának felgyorsítását célzó intézkedések. Az eseményen a világ minden részéről, közel 70 résztvevővel zajlott a klímapolitikai egyeztetés.
Hazánk elkötelezett a fenntarthatóság és a klímapolitika iránt, ennek keretében célul tűzte ki a 2050-es karbonsemlegesség elérését és folytatja az ambiciózus energiahatékonysági, valamint megújuló energiaforrásokat támogató programokat. Az EU-tagállamaként Magyarország szigorú klímacélokat vállal, és részt vesz az EU zöld átállás stratégiájában is, amely erősíti nemzetközi fellépését.
Magyarország magas szintű képviselettel érkezett a COP29 klímakonferencia előkészítő ülésére. Környezetvédelmi és klímapolitikai döntéshozókat, kormányzati és szakmai szervezetek képviselőit delegálta: Deli Daniella (klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, Energiaügyi Minisztérium), Goldfárth József (fiókigazgató, MVM Azerbajdzsán), Kitta Gergely (intézetigazgató, Klímapolitikai Intézet, Mátyás Corvinus Collegium) és Dr. Gremsperger Gábor (Alapító vezérigazgató, Climate Action Kft.) személyében.
„Nagy megtiszteltetés és egyben fontos felelősség, hogy meghívást kaptunk a COP29 előkészítő ülése kapcsán egy kerekasztal megbeszélésre, mint piaci gazdasági szereplő. Ez nemcsak a fenntarthatósági törekvéseink elismerését jelenti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy innovatív piaci iránymutatókként új megvilágításba helyezzük a magyar és regionális klímapolitikát és bemutassuk a klímavédelemben rejlő gazdasági lehetőségeket, amelyek hosszú távon a fenntartható fejlődést szolgálják” – mondta Dr. Gremsperger Gábor, a környezetvédelmi tanácsadással és kutatással foglalkozó cég vezetője.
„Úgy gondolom, hogy fontos a közös gondolkodás. Az állam, a vállalatok és a civil társadalom közötti együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres zöld átmenetet érjünk el. Az állam feladata, hogy olyan szabályozási és ösztönző rendszert alakítson ki, amely elősegíti a fenntartható innovációkat, míg a vállalatoknak proaktívan kell keresniük az együttműködési lehetőségeket és megoldásokat
A természet védelme és ápolása kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, hisz a természetvédelmi kezdeményezések nemcsak a környezet számára előnyösek, hanem gazdaságilag is fenntarthatók lehetnek. Az olyan projektek, mint az erdőtelepítés, a biodiverzitás növelése, vagy épp a fenntartható turizmus, egyszerre védenek minket és nyitnak új üzleti lehetőségeket.” – egészítette ki a Climat Action ügyvezetője.
A konferenciáról bővebb információ itt érhető el: https://unfccc.int/cop29
Háttérinformáció COP29 célok:
A globális felmelegedés mértéke: A Párizsi Megállapodás célja, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5°C alatt tartsuk az iparosodás előtti szinthez képest. A COP29-en valószínűleg részletesebb kibocsátáscsökkentési célokat fogalmaznak meg ennek eléréséhez.
Nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások (NDC-k): Az országok további konkrét kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki, amelyeket 2030-ra el kell érniük. Az eddigi célok még nem elegendőek az 1,5°C-os cél eléréséhez, így a COP29 valószínűleg fokozott ambíciókat vár el az országoktól.
Kibocsátáscsökkentési célok: A legnagyobb kibocsátó országok, mint Kína, az USA, India, valamint az EU új vállalásokat tehetnek. Az EU célkitűzése például, hogy 2050-re elérje a **nettó zéró kibocsátást**, azaz a nettó karbonsemlegességet.
Klímafinanszírozás: A fejlett országok ígéretet tettek, hogy 2020-tól évente **100 milliárd dollár** összegű támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak a klímaváltozás elleni harcra és alkalmazkodásra. A COP29 várhatóan további tárgyalások helyszíne lesz a finanszírozás mértékéről és mechanizmusairól.
Szén-dioxid-piacok: A Párizsi Megállapodás 6. cikkelyének véglegesítése (a szén-dioxid-kereskedelem globális szabályozása) várhatóan további részleteket kap, beleértve az önkéntes szén-dioxid-piacok szabályozását is, amely elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
