A Főváros pénzügyi helyzetéről és az iparűzési adóról adott részletes tájékoztatást Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes Láng Zsolt frakcióvezetőnek írt levelében
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Köszönöm levelét, amelyben az iparűzési adó adatok tételes bontását kéri. Az erről szóló táblázatot mellékelem, ugyanakkor engedje meg, hogy támpontot adjak az adatok értelmezéséhez.
Ahogy a tervezett októberi közgyűlés előtti bizottsági üléseken is elmondtam, a tényadatok alapján viszonylag nagy biztonsággal látjuk az idei teljesülést. Ennek oka, hogy az előző évekhez képest decemberben már nem folyik be jelentős HIPA bevétel köszönhetően annak, hogy eltörlésre került a nagyvállalkozásokat érintő decemberi feltöltési kötelezettség.
Segítve az Ön munkáját – anélkül, hogy mélyebben tudtuk volna elemezni a 2020. évet – a következő okokat látjuk abban, hogy fővárosi szinten 60-65 milliárd forint idei kieséssel kell számolnunk:
- a 2020. évi 323 milliárd forintos terv konjunkturális időszakban 6-7%-os bevételnövekményt tartalmazott, ezzel szemben a 2019. évihez képest is kb. 7%-os bevételcsökkenésre kell számítani. Ez elsősorban a feltöltés összegének jelentős csökkentésében mutatkozik meg: 25-30 milliárd forintos kiesés;
- az előlegmérséklések száma és mértéke jelentősen megnőtt, az előző évhez képest a növekmény már közelíti a 4-5 milliárd forintot;
- az érintett adózók adóelőlegüket a 2019. évi bevallás helyett a 2018. évi bevallás alapján is befizethetik. Ez jogszabályváltozásból eredő speciális szabály, amely 7-8 milliárd forint csökkenést jelent;
- a válsággal nem, vagy csak kevéssé érintett ágazatok nagyadózói az adóelőleg-kiegészítés összegét csak 2021-ben fizetik meg, amely 10-15 milliárd forintos kiesést jelent;
- jelentősen megugrott a visszaigénylések összege, év végére az előző évhez képest a növekmény elérheti a 4 milliárd forintot;
- számottevően emelkedett az adóhátralékok összege, amely 3-5 milliárd forintot jelent kiesésben;
- jelentősen megugrott a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozók által benyújtott fizetési könnyítési kérelmek száma és összege, ez 3-4 milliárd forintos kiesést jelent.
Fontos hangsúlyoznom, hogy a kiesés mértéke sajnos stabilan látszik, de a belső okokat a jövő évben tudjuk ennél pontosabban feltárni, amikor teljes éves beszámolók, és feldolgozott kérelmek lesznek előttünk.
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Még egy kérdés kapcsán szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam álláspontomat. Ez pedig az iparűzési adó átalakításának kérdése. Bizonyára jól tudja, hogy 2019-ben az iparűzési adó jelentette az önkormányzati alrendszer saját folyó és átengedett bevételeinek 50%-át. Ez a Fővárosi Önkormányzat esetében még magasabb arányt jelent. Amennyiben tovább bontjuk, akkor a helyi adó esetében ez 81%-ot jelent.
Két javaslat van ennek kapcsán a kormány asztalán. Az egyik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének felvetése, hogy egy évre függesszék fel az iparűzési adó fizetését. Ez a valóságban azt jelenti, hogy 2021-ben azonnal likviditási problémája lesz az önkormányzati alrendszernek, vagy a kormány a központi költségvetés bevételeiből ezt visszaadja az önkormányzatoknak. Nyilván még az MKIK elnöke sem gondolhatta azt a „gazdaságmentő" javaslata kapcsán, hogy közben a gazdaságot kiszolgáló közszolgáltatásokat teszi tönkre, ezért feltételezem, hogy a kormányzat kénytelen lesz megtéríteni ezeket a pénzeket.
Ebben az esetben vizsgáljuk meg, hogy helyes úton járunk-e? A válság kezelése szempontjából a kormányzati gazdaságpolitikának kinek kell segíteni? Az én véleményem szerint ez a mikro- és kisvállalkozói szektort érinti leginkább, hiszen az ő kitettségük egy gazdasági válságnak más jellegű, mint a nagyvállalatoknak.
Amennyiben egyetért ezzel az álláspontommal, akkor nézzük meg, hogy az iparűzési adó kinek segít: az adó logikája, vagyis az adóalap számításának módja egyértelművé teszi, hogy a társasági adóval ellentétben ez az adónem nem teremt lehetőséget arra, hogy
A teljes cikk a budapest.hu oldalon olvasható.
Forrás: budapest.hu
