Míg világszerte hatalmas élelmiszerpazarlás zajlik, napjainkban egyre több szó esik arról, hogy hogyan fékezhetjük meg az élelmiszerek kidobását, tudva, hogy az éhezés hasonlóan nagy gondot jelent a világban. A mai tudatos társadalom szószólói egyre többször hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználását illetően is. Hangjuk egyre jobban hallható, de talán még nem jut el mindenhova. Az Élelmiszerbank azon dolgozik, hogy az élelmiszerfelesleget eljuttassa azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Az Egyesület munkájának köszönhetően az év első félében 2000 tonnánál is több kidobásra ítélt élelmiszert jutatott el a nélkülözőkhöz.
Szektorok
Az Európai Unió évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termel, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót - derült ki a Fusions[1]EU-s projekt adataiból. A legtöbb élelmiszerhulladékot termelő szektor a háztartásoké (47 millió tonna).
Ennek oka igen összetett, de a megfelelő jelölések hiányos ismerete, illetve a hanyagság szintén hozzájárulnak ehhez a magas számhoz.
A fogyasztók, kereskedők és vendéglátók szektora az EU élelmiszer-hulladékának 70%-áért felelős, ezért az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pontja ezen területeken tűzte ki az élelmiszerpazarlás 50%-os csökkentését 2030-ig. A fennmaradó 30% a termelő és feldolgozó szektorokból származik.
Pazarlás és környezet terhelés
A fenti számok az európai mérleget mutatják, a magyarországi adatokat tekintve éves szinten közel 2 millió tonna élelmiszer kerül a kukába.
2016 első negyedévében számos cikk foglalkozott az élelmiszer-pazarlással és annak negatív hatásaival. Az élelmiszer-felesleg képződése és annak nem megfelelő hasznosítása azzal jár, hogy sok esetben ezeket az élelmiszereket megsemmisítik, amelynek eredményeként a környezetre káros gázok pl. metán kerül a levegőbe. Egyes kutatások[2] szerint az élelmiszer-felesleg megsemmisítésével keletkező káros kibocsátás a klímaváltozás egyik okozója, s az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait.
A fenntarthatósági szempontok mellett etikai kérdéseket is feszeget az élelmiszer-pazarlás. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?
A teljes 1,8 millió tonnányi élelmiszer-feleslegen belül a fogyasztói felesleg Magyarországon eléri éves szinten a 400 000 tonnát, amely fejenként 40 kg élelmiszert jelent. Ennek nagy része abból is adódik, hogy a fogyasztók közel fele (42%-uk)[3] nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, s a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos fogyasztással és vásárlással a vásárlói oldalon.
A gyártás és kereskedelem oldalán keletkező feleslegek begyűjtésére is vannak jó gyakorlatok. Magyarországon ezzel a Magyar Élelmiszerbank Egyesület foglalkozik, amely összegyűjtve ezeket a feleslegessé vált, de még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, eljuttatja azokat a nélkülözőkhöz. „2016 első félévében több mint 2000 tonna ilyen élelmiszert gyűjtött össze és juttatott el Egyesületünk azok asztalára, akiknek erre a legnagyobb szükségük van” – mondta Sczígel Andrea, az Egyesület munkatársa. Ezen élelmiszerek a nagy kereskedőláncokból és gyártói oldalról kerülnek el az Élelmiszerbankhoz, segítve ezáltal a nélkülözőket és egyben csökkentve a környezeti terhelést.
„Az Élelmiszerbank, amely az élelmiszerek begyűjtésével egyben zöld és segélycélokat is szolgál, ily módon hatékonyan támogatja az Európai Uniós célok megvalósulását. Folyamatosan nő azon vállalatok köre, akik felajánlják a felesleges élelmiszereket, segítve ezzel a kitűzött célok megvalósulását és a nélkülözők ellátását” – tette hozzá az Egyesület munkatársa.
[1] Fusions projekt: európai uniós finanszírozású FUSIONS project, www.eu-fusions.org
[2] Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK)
[3] Eurobarometer: Food waste and date marking 2015
