Mától életbe lép az árrésstop, amelynek köszönhetően harminc alapvető élelmiszer ára csökkenhet. A kormány célja az élelmiszerárak emelkedésének megfékezése, amely különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat segítheti.
Március 18-tól a kiskereskedők nem alkalmazhatnak 10%-nál magasabb árrést harminc alapvető élelmiszer esetében. Az árkorlátozás célja a spekulatív áremelések visszaszorítása és az élelmiszer-infláció csökkentése. Az érintett termékek között szerepelnek a legfontosabb húsok, tejtermékek, liszt, cukor és tojás is. Az érintett termékek köre több száz árucikket is lefed, hiszen például a tejföl esetében nem csak egy konkrét márkára, hanem minden fajtára vonatkozik a szabályozás.
A miniszterelnök egy videóüzenetben jelentette be az árrésstop bevezetését: „Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk a kereskedelmi láncokkal, de az ajánlataik messze elmaradtak az elvárásainktól, így lépnünk kellett” – fogalmazott Orbán Viktor.
A legnagyobb hatást a tejtermékeknél és a húsoknál lehet érezni, mivel ezeknél eddig az árrés jellemzően meghaladta az 50–80%-ot. Az érintett termékek listája:
Csirkemellfilé
Csirkecomb
Csirke far-hát
Csirkeszárny
Egész csirke
Pulykamellfilé
UHT-tej, 1,5% zsírtartalommal
UHT-tej, 2,8% zsírtartalommal
ESL-tej, 1,5% zsírtartalommal
ESL-tej, 2,8% zsírtartalommal
Étolaj
Margarin
Sertézsír
Vaj
Finomliszt
Rétesliszt
Késői burgonya
Kristálycukor
Sertéscomb
Sertéskaraj
Sertésoldalas
Sertéstarja
Tojás
Tejföl
Trappista sajt
Tehéntúró
Natúr joghurt
Gyümölcsjoghurt
Fokhagyma
Párizsi
Az árrésstop szabályainak legkésőbb május végéig kell érvényben maradniuk. A szabályszegő kiskereskedőkre termékkategóriánkként 5 millió forintos bírságot szabhatnak ki, illetve a polcokról eltűnő termékek esetén is szankciók várhatóak. Az árrésstop nem vonatkozik a kisebb, egymilliárd forint alatti éves árbevételű üzletekre.
A Magyar Kereskedelmi Szövetség szerint azonban ez az érintett boltok költségeit is jelentősen befolyásolja. A szervezet vezetője, Kozák Tamás szerint „a kiskereskedelmi forgalom 85–90%-át érinti a korlátozás, és minden 1%-os árcsökkenés 150–200 milliárd forintos eredménycsökkenést jelent”.
A kormány azt várja az intézkedéstől, hogy az élelmiszer-infláció két százalékpontos csökkenését eredményezi, ami különösen a magyar családok, nyugdíjasok és alacsony jövedelmű háztartások számára jelenthet érezhető megtakarítást.
