Egy felmérése szerint a felhasználók 21 százaléka letakarja a webkameráját, attól tartva, hogy a számítógépén keresztül kiberkémek figyelhetik meg. Bizonyos országokban ez az arány még magasabb: a kínai válaszadók 40 százaléka használja ezt a módszert, hogy megakadályozza a kémkedést. A félelem valóban nem alaptalan, hiszen a webkamerák egyre gyakrabban válnak a kiberbűnözők eszközeivé.
A csalók kompromittáló képeket készíthetnek a gyanútlan áldozatukról. Ezekkel zsarolhatnak, vagy egyszerűen csak szórakozhatnak az áldozat bosszantásával. Például, 2014 májusában az Europol felfedezett egy fejlesztőkből, terjesztőkből és felhasználókból álló hálózatot, amelynek rosszindulatú programjait webkamerás kémkedésre is lehet használni. A nyomozás egy holland hekker letartóztatásával kezdődött, aki kétezer nő számítógépét fertőzte meg annak reményében, hogy így intim fotókhoz juthat.
Fotó: digitizor
Ezen háttérinformációk ismeretében nem meglepő, hogy ötből egy felhasználó letakarja a webkameráját. De ez a probléma nem csak a számítógépeket érintheti. A felmérés szerint a felhasználók egy jelentős része (5 százaléka) lefedi a kamerát a mobilkészülékén is.
Ugyanakkor az optika leragasztása nem éppen a védekezés leghatékonyabb módja. Bár átmenetileg megakadályozza a vizuális megfigyelést, de nem semlegesíti a beépített kamera mikrofonját, és nem előzi meg azt sem, hogy ellopják a képeket, amikor a felhasználók bekapcsolják a kamerát. Számos biztonsági szoftver nyújt védelmet azon rosszindulatú programok ellen is, amelyek a webkamerán keresztül kémkednek. Azonban a védelem nem működik akkor, ha a program alapvetően nem rosszindulatú (például csak a képet továbbítja), vagy ha a támadó legális szoftvert használ erre a célra.
