A rendezett parkok, gondozott fasorok és ápolt zöldterületek mindannyiunk közös környezetét teszik élhetőbbé. Ugyanakkor sokszor felmerülnek kérdések a lakók részéről: mi alapján történik a fűnyírás, mikor gallyazzák a fákat, hogyan zajlik a faültetés, vagy éppen kihez kell fordulni egy fakivágási kérelemmel? A Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.
A fűnyírás nem mindenhol történik egyszerre
A közterületi fűnyírási szezon általában április elejétől október végéig tart, azonban az időjárás jelentősen befolyásolja a munkát. A száraz időszakokban az öntözőrendszerrel ellátott parkok és a rendezvényhelyszínek fokozott gondozást igényelnek, de a kerület többi zöldterületének fenntartása is a napi feladatok része.
Egy teljes kerületi fűnyírási ciklus nagyjából 4–6 hetet vesz igénybe, ezért természetes, hogy egyes területeken később kerül sor a munkára. A Városgazda ütemterv szerint halad lakótelepről lakótelepre, miközben a traktoros fűnyírást kaszálással és szélezéssel egészítik ki. Ezek a munkák jóval időigényesebbek, ezért időszakosan külső szakembereket is bevonnak.
Az elmúlt években tudatos döntés született arról is, hogy bizonyos kisebb erdős, facsoportokkal határolt területeken nem végeznek rendszeres fűnyírást. Ezzel a talaj védelmét és a természetes élőhelyek megőrzését segítik.
A nyári hőségben minden csepp víz számít
A locsolási szezon szintén tavasztól őszig tart. Az automata öntözőrendszerrel ellátott parkok mellett kézi erővel öntözik a fiatal fákat, a virágágyásokat, a dézsás növényeket és a muskátlikat is.
A frissen ültetett fák különös figyelmet kapnak: fatányért alakítanak ki körülöttük, és alkalmanként legalább 80 liter vizet kapnak. A virágokat úgy öntözik, hogy a levelek és a virágok lehetőleg ne legyenek vizesek, hiszen a forró napsütésben könnyen megperzselődhetnek.
A Városgazda arra kéri a lakókat, hogy ha lehetőségük van rá, a környezetükben lévő fiatal fákat a legmelegebb napokon ők is locsolják meg – ez jelentős segítséget jelenthet a növények számára.
Miért kell megmetszeni a fákat?
A gallyazás elsődleges célja a biztonság és a fák egészségének megőrzése. Eltávolítják az elszáradt, beteg vagy letört ágakat, amelyek veszélyt jelenthetnek a gyalogosokra, autókra vagy épületekre.
Emellett szükség lehet gallyazásra akkor is, ha az ágak akadályozzák a közlekedést, belógnak az utak, járdák vagy kerékpárutak fölé, illetve ha vezetékeket vagy közvilágítási berendezéseket veszélyeztetnek.
A legtöbb ilyen munkát a fák nyugalmi időszakában, késő ősszel, télen vagy kora tavasszal végzik. A vegetációs időszakban - amikor a fák és növények aktívan fejlődnek - csak indokolt esetben avatkoznak be, például balesetveszély vagy beteg ágak miatt.
Évről évre több száz új fa kerül a közterületekre
A Városgazda és a különböző civil szervezetek évente 600–1000 új fát ültetnek Csepelen. Elsősorban olyan várostűrő, a klímaváltozásnak is ellenálló fafajokat választanak, mint a kőris, a juhar vagy a szil, miközben fontos szempont a fajgazdagság megőrzése is.
Az ültetési helyszíneket a rendelkezésre álló terület és a környezet adottságai alapján választják ki. Elsőbbséget élveznek azok a helyek, ahol korábban kiszáradt vagy kivágott fákat kell pótolni.
A lakók is kezdeményezhetnek új fa ültetését az
Fakivágás csak indokolt esetben
Sokakban felmerül a kérdés, mikor lehet kivágni egy közterületi fát. Erre kizárólag indokolt esetben kerülhet sor. A leggyakoribb okok közé tartozik, ha a fa kiszáradt, súlyosan beteg, megdőlt, viharkárt szenvedett vagy élet- és vagyonbiztonsági kockázatot jelent.
Minden bejelentést helyszíni szemle követ, szükség esetén igazságügyi kertész szakértő bevonásával. A kivágott fákat minden évben pótolják: tavasszal és ősszel több száz fiatal csemete kerül a kerület különböző pontjaira, amelyeket az első években kiemelt figyelemmel gondoznak.
Mi lesz a levágott ágakkal és a fűvel?
A közterületeken keletkező zöldhulladék elszállításáról a Városgazda gondoskodik. Az összegyűjtött anyag jelentős részét újrahasznosítják, például mulcsozásra vagy talajtakarásra használják fel.
A lakók saját kertjükben keletkezett zöldhulladékát a MOHU rendszerén keresztül vagy a Városgazda zöldhulladék-elszállítási szolgáltatásával is elszállíttathatják.
Fontos tudni: nem minden feladat a Városgazda hatásköre. A leggyakoribb félreértések közé tartozik, hogy sok olyan bejelentés érkezik a Városgazdához, amely valójában nem a társaság feladata. A fővárosi kezelési utak mentén például a Főkertnek van dolga. Márpedig a kerületben van ebből bőven, elég ha csak a Weiss Manfréd útra vagy a II. Rákóczi Ferenc útra gondolunk.
Érdemes azt is tudni, hogy jogszabály alapján az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni az ingatlana előtti járda és zöldsáv tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, télen a hó eltakarításáról. Ez a kötelezettség a családi házakra és a társasházakra egyaránt vonatkozik.
Számokban
Csepel zöldfelületeinek fenntartása hatalmas feladat, a Városgazda mintegy 2,5 millió négyzetmétert gondoz. A kerületben több mint 100 ezer közterületi fa található. A Városgazda évente mintegy 13 ezer köbméter zöldhulladékot aprít fel vagy szállít el, miközben 600–1000 új fát ültet el minden évben.
Ha a lakók zöldterületekkel kapcsolatos problémát észlelnek, vagy kérdésük van, azt a
