Alig néhány hét alatt befejeződött a Tüdőgondozó teljes felújítása a Kispesti Egészségügyi Intézetben (KEI). A felújítást az intézmény saját költségvetéséből az önkormányzat támogatásával és saját technikai munkatársainak szakmai segítségével is végezte, úgy, hogy csupán a nagy munkák idejére, június 6. és június 17. között kellett az orvosi ellátást szüneteltetni.
A ma délelőtti nyitás előtti bejárásra Kumin Marianna főigazgató-főorvos kísérte el Gajda Péter polgármestert, dr. Virágh Gabriella országgyűlési képviselőt, Varga Attila és Vinczek György alpolgármestereket.
Dr. Kumin Marianna a bejáráson elmondta, hogy évek óta szinte minden nap érkeztek panaszos bejelentések a Tüdőgondozó állapotáról, amelynek felújítási tervei ugyanúgy elkészültek, mint a főépület aulájának látványtervei, ám az Egészséges Budapestért program keretében, az ígéretek ellenére a korábban megálmodott átalakítás nem valósulhatott meg, mert a megnyert pályázati forrást 4 éve befagyasztották. Mivel a munkálatokat már nem lehetett tovább halasztani, a főépületi tetszetős aula és egyéb dizájn tervek itt nem kerülhettek megvalósításra, az épületen belüli csővezetékek cseréje viszont igen. Ezen kívül valamennyi termet, rendelőt kívül-belül kifestették.
A főigazgató-főorvos örömmel jelentette be azt is, hogy a felújítás után végleges helyükre kerülhetett az hat új, a kispesti képzőművészek által készített alkotás, amelyeket a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület ajánlott fel az intézménynek az idei Semmelweis-napon (az egyesület 2024-ben 20, 2026-ban újabb hat nagy méretű képzőművészeti alkotást ajándékozott a KEI-nek a főépületbe, de a mostanival együtt így már 32-re bővült az intézményi képtár). Megszépültünk. Egészen más lesz itt ülni és rendelésre, vizsgálatra várakozni, mint eddig – jelentette ki a főigazgató, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik a munkálatokban részt vettek, valamint megköszönte a betegek türelmét is.
Skoda Éva, a Helikon vezetője, aki megköszönte a főigazgató-főorvos nyitottságát a képek befogadásra, alkalmi tárlatvezetéssel mutatta meg immár végleges helyükön a képeket, Bereczki Ildikó, Getto Márton, Homoki Anikó, Horváth Tamás, Pál Csaba és Tényi Sarolta egy-egy alkotását.
Ennek apropóján Skoda Éva újból utalt Lukács evangelistára, aki maga is orvos volt, majd a művészet és az egészségügy kapcsolatáról mesélt a jelenlévőknek, és villantott fel néhány fontos részletet abból a korból, amikor a festők, a művészek és az akkori gyógyítók, az orvosok egy céh alá tartoztak, nem véletlenül. Lukács a hagyomány szerint kiváló festő is volt, aki megfestette Szűz Mária és a gyermek Jézus portréját, így a festők, orvosok és művészek védőszentje is lett – mondta.
Skoda Éva a bemutatást Homoki Anikó különleges hatású alkotásával kezdte, amely A mi Kispestünk címet kapta. Alkotás közben is gyógyít a művészet, ami ugyancsak jó érzés – fűzte hozzá a hallottakhoz Homoki Anikó.
Tényi Sarolta munkája az egyház és a művészet bonyolult árnyalatit mutatja be sok-sok színnel és fényjátékkal.
Pál Csaba műve talán legjobban kötődik Kispesthez, hiszen a képen dr. Jahn Ferencet, a szegények orvosát eleveníti meg, akinek emléke élénken él Kispestem, hiszen utcát is neveztek el róla, emléktáblája van a régi kispesti szülőotthon épületén, valamint mellszobra a KEI főépületének első emeltén. Ez az alkotás olyan, semmi mással össze nem téveszthető „pálcsabás” – tette hozzá Skoda Éva.
Getto Márton játékosan szép és geometrikus munkája akár a rész és az egész, azaz az egészség egységét is mutatja nekünk, hiszen a gyógyítás mindig apró részletekből áll össze.
Bereczky Ildikó aprólékos, egyedi „pöttyeiből” készült alkotása a Covid-járvány idején készült, és arra emlékeztet bennünket, hogy milyen fontos volt, ám de milyen nehézségeket okozott valamennyiünknek a maszk hordása, és milyen örömmel vettük le, mihelyst lehetett. Ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna ez az alkotás, mint ide, ezekre a falakra – jegyezte meg dr. Kumin Marianna.
Horváth Tamás képe egyfajta örömtánc, hiszen meggyógyultunk, levegőhöz jutottunk eldobhattuk a maszkjainkat a világjárvány után. Nem utolsó sorban a tánc maga is egy örömforrás, ami bizony segíthet a gyógyulásban.
A kép egy részlete egészen a velencei karneválok világába röpíti vissza a nézőt, ahol jellegzetesen hosszú orrú maszkokat is láthatunk, amelyek nemcsak kilét elrejtésére, a társadalmi egyenlőség biztosítására és a hagyományok őrzésére szolgáltak, hanem például a hosszú csőrös maszk (pestisorr), a múlt hírhedt betegségeire emlékeztethet bennünket, amelyek elleni védelmet is szolgálhatott – egészítette ki a korábban háziorvosként dolgozó dr. Virágh Gabriella. Az orr részt erős illatú gyógynövényekkel és virágokkal, például levendulával, mentával, ecettel vagy kámforral átitatott szivacsokkal töltötték meg. Úgy vélték, hogy ezek az aromás anyagok megtisztítják a levegőt, és így megvédik viselőjüket a fertőzött levegő belélegzésétől.
