Ünnepélyes zárórendezvényen mutatták be az RRF-1.1.1-22-2022-00001 azonosító számú, „Tudásmegosztás a bölcsődei nevelés kapacitásfejlesztésében” című kiemelt projekt eredményeit a Családbarát Magyarország Központban.
Ünnepélyes zárórendezvényen mutatták be az RRF-1.1.1-22-2022-00001 azonosító számú, „Tudásmegosztás a bölcsődei nevelés kapacitásfejlesztésében” című kiemelt projekt eredményeit a Családbarát Magyarország Központban.
A rendezvény Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetőjének köszöntőjével indult, aki elmondta, hogy a kiemelt projekt keretében összesen 113 megvalósítási helyszínen, 106 bölcsődefejlesztési projekthez nyújtottak szakmai-módszertani és építészeti támogató szolgáltatásokat, valamint biztosítottak folyamatos nyomon követést. „Így a program révén, több mint 3500 új bölcsődei férőhely létrehozásában vállalt szerepet a Központ, kézzelfogható segítséget nyújtva a családoknak és a helyi közösségeknek.” – tette hozzá.
Az eseményen dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára tartott ünnepi megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a bölcsődék kiemelt szerepet töltenek be a családok életében, amely a magyar családpolitika egyik fő pillére és „sikertörténete”. Köszönetet mondott a közös, sikeres együttműködésért, amely a résztvevő partnerek között alakult ki. Kiemelte a Kormány családbarát intézkedéseit: az otthonteremtést segítő programokat, a családok anyagi biztonságának erősítését és a család és a munka közötti egyensúly segítését. Ez utóbbit támogatja a bölcsődei férőhelyek bővítése is.
Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődés történt a bölcsődei ellátás területén: míg 2010-ben 32500 férőhely volt, ma már mintegy 71 ezer bölcsődei férőhely áll rendelkezésre, a szolgáltatások száma pedig négy és félszeresére nőtt. Az országos lefedettség is folyamatosan javul: ma már minden 3. településen elérhető a bölcsődei ellátás valamely formája, minden járásban van már bölcsőde. Jelenleg a 3 év alatti gyermekek közel 28 százaléka számára biztosított a napközbeni ellátás lehetősége, ami történelmi csúcsot jelent. Illetve kiemelte, hogy a 3 évnél fiatalabb gyermekeket nevelő 25-49 éves nők foglalkoztatási szintje 2010 és 2024 között 67 százalékról több mint 80 százalékra nőtt, mellyel az Európai Unió élbolyába tartozunk.
Mint elmondta, a minőségi és elérhető bölcsődei ellátás nemcsak a gyermekek korai fejlődésének egyik legfontosabb alapja, hanem kulcsfontosságú a szülők – különösen az édesanyák – munkaerőpiaci visszatérésének támogatásában. A kisgyermekes családok számára vonzóbbak azok a települések, ahol van bölcsőde, valamint ezek az intézmények új munkahelyeket is teremtenek az adott településen.
Takács Krisztián a projekt szakmai vezetője „A kiemelt projekt megvalósításának bemutatása” című előadásában elmondta: a projekt számos hozzáadott értéke közül különösen fontos, hogy az RRF-1.1.2 felhívás kedvezményezettjei a teljes megvalósítási folyamat során szakmai támogatást kaptak. Már az adaptációs tervezés szakaszától kezdve egészen a bölcsődék használatbavételi engedélyének megszerzéséig számíthattak építészeti, kertépítészeti és módszertani szakértők segítségére.
Ez a komplex, összehangolt szakmai együttműködés biztosította, hogy a mintatervek adaptációja minden településen igazodjon a helyi adottságokhoz és az építési előírásokhoz, miközben országszerte egységesen magas színvonalú bölcsődék épülhettek.
A program folytatásában Cebei Márk Dániel, építésügyi szakértő - „Az RRF bölcsőde-beruházások egyes építészeti szempontjai, tanulságai” című előadásában - áttekintést adott az RRF projektekben érintett bölcsőde-beruházások építészeti csoportosításáról, valamint a projekt gyakorlati tapasztalataira alapozva – a teljesség igénye nélkül – felvázolt olyan építészeti szempontokat és részleteket, amelyeket bölcsődetervezésnél és -kivitelezésnél érdemes figyelembe venni.
Az előadást egy rövid helyszíni videó követte, amely a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Cseperedő Bölcsőde fejlesztését, az épületben elvégzett újításokat mutatta be.
Ezt követően Németh Mária bölcsődei módszertani szakértő „A bölcsőde és a család partnersége a kisgyermekkori nevelés támogatásában” című előadásában rámutatott arra, hogy a bölcsőde és a család közötti partnerség a kisgyermekkori nevelés egyik legfontosabb pillére. Az együttműködés közös felelősségvállalás a gyermekért, hogy biztonságos, szükségleteit kielégítő környezetben fejlődhessen mind a családban, mind a bölcsődében.
Eszenyi Zsófia Ilona tájépítész szakmai szakértő a „Fenntartható játszókert és udvar a bölcsődében” című előadásában bemutatta, hogy a különböző tájépítészeti elemek milyen társadalmi-, gazdasági-, ökológiai fenntarthatósági szempontok alapján kerülnek be egy bölcsődei kertbe.
Az esemény átfogó képet adott arról a komplex szakmai együttműködésről, amely több ezer új bölcsődei férőhely létrejöttéhez járult hozzá.
Az eseményről a csaladbarat.hu oldalon is olvashatnak: Bölcsődefejlesztés a családokért - csalad.hu
