Vészforgatókönyvet kért a BKK-tól a főpolgármester, a főváros működésképtelenné válhat az állami inkasszó miatt.
Karácsony Gergely főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a folyamatos kormányzati elvonások és a tizenkétszeresére nőtt szolidaritási hozzájárulás miatt a főváros működőképessége veszélybe került, és rendkívüli intézkedésekre van szükség.
„Magyarország korrupt és felelőtlen gazdaságpolitikáját folytató kormányát” kell finanszírozniuk, jelentette ki Karácsony Gergely, s mióta főpolgármester, a fővárost kivérezteti a kormány. „A kést minden évben beljebb tolják és megforgatják a hátunkban.” Azt mondta, igyekeznek mindent megtenni, hogy a főváros polgárai ne érezzék azt a büntetést, melyet Magyarország kormánya nekik szán.
Mindent megtettek annak érdekében, hogy egyre jobbak legyenek a közszolgáltatások, mondta Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint az elmúlt években minden fontosabb pert megnyert a főváros, érvényt szereztek igazuknak. Arra hivatkozott, hogy egy alkotmánybírósági határozat szerint a kormányzati megszorítások ellentétesek az alaptörvénnyel és a nemzetközi megállapodásokkal. Ezek alapján 28 milliárd forint plusz 6 milliárd forint kamat visszajár a fővárosnak. A megnyert eljárások ellenére a kormány még most 51 milliárd forintot követel Budapesttől.
„Az az abszurd helyzet van, hogy a főváros lassan többet költ az állam finanszírozására, mint a legfontosabb közszolgáltatásaira.” Karácsony Gergely szerint idén eddig 32 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizetett be a főváros az államkasszába, „közben 35 milliárd ment ebben az időben a fővárosi közösségi közlekedésre”.
Rendkívüli intézkedéseket kell bevezetniük. jogvédelmi kérvényt nyújtanak be a bíróságnak, azt kérik, hogy a Magyar Államkincstár ne inkasszálhassa a fővárost, remélve, hogy a jogviták addigra rendeződnek.
Az inkasszó szerdán lenne esedékes, ha addig a főváros nem kapja meg a jogvédelmet. Ha újabb milliárdokat emelnek le a főváros folyószámlájáról, az ahhoz vezethet, hogy az év hátralévő részében a nem tudnák finanszírozni a közszolgáltatásokat.
Karácsony Gergely az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtásakor bejelentette, napokon belül egyeztetni fognak a főváros közszolgáltató cégeinél működő szakszervezetekkel, hogy közösen mérjék fel, a bíróság esetleges elutasító végzése hogyan befolyásolhatja a közszolgáltatások színvonalát és az álláshelyeket.
Arra utasította a BKK vezetését, dolgozzanak ki vészforgatókönyvet, hogy milyen mértékben kell visszafogni a tömegközlekedési kapacitást, ha az állam érvényesítené az inkasszót.
Karácsony Gergely szerint csak a tömegközlekedés az, „ahol egyáltalán fölmerül, hogy ennyi pénzt meg lehet spórolni”. Ez körülbelül a kapacitás felezését jelentené.
A fővárosi képviselőknek is üzent a főpolgármester, szerinte ugyanis a közgyűlési tagok többsége nincs tisztában a város gazdasági helyzetével. Itt az ideje, hogy mindenki felismerje a felelősségét, mondta.
A főváros és az állam jogi csatározása évek óta zajlik, ennek középpontjában az évek óta egyre növekvő szolidaritási hozzájárulásnak nevezett sarc áll.
Az Alkotmánybíróság után a Kúria is döntött a fővárosra kiszabott szolidaritási hozzájárulásról, az ítélet azonban írásos formában még nem ismert, a felek a szóbeli ítéletet pedig ellentétesen kommunikálják. A fővárosi főispán úgy értelmezte a kúriai döntést, hogy a fővárosi önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét meg kell fizetnie, mert a 2025-ös költségvetése jogszabályellenes.
