Nyolcvanegy éve szabadult fel a budapesti gettó. Erzsébetváros Önkormányzata és az Erzsébetvárosi Zsidó Örökség Alapítvány közösen emlékezett a Csányi5-ben január 17-ére, a gettó felszabadulásának 81-ik évfordulójára. A kerületben ez bevett hagyomány, immár kilenc éve.
Nyolcvanegy éve szabadult fel a budapesti gettó. Erzsébetváros Önkormányzata és az Erzsébetvárosi Zsidó Örökség Alapítvány közösen emlékezett a Csányi5-ben január 17-ére, a gettó felszabadulásának 81-ik évfordulójára. A kerületben ez bevett hagyomány, immár kilenc éve.
A sétát Deák Gábor, a korszak jeles ismerője vezette. A pesti gettó felállításának terve először Magyarország német megszállása, 1944. márciusa után került szóba, de folyamatosan halasztódott. Végül a nyilas hatalomátvétel után valósult meg. Deák Gábor szerint a gettóban (létezésén kívül) a legabszurdabb a tenyérnyi alapterülete volt. 0,3 négyzetkilométerről van szó, 290 házról, 4513 lakásról.Itt zsúfolódott össze nagyjából 70 ezer ember. A gettó hetvenezer lakójára fejenként 4 négyzetméter lakóterület jutott. De emberséges példák is akadtak. A Csányi utcában két emléktábla őrzi két embermentő pesti polgár emlékét. Márton István, az Operaház kelmefestője és Vanczák Béla lakatosmester kalandos körülmények között rejtegette üldözött polgártársait.
A séta a Klauzál téren, a két éve felállított, a gettó áldozatainak emlékkövénél zárult: a résztvevők meghallgatták a könyörgő, engesztelő imát. A megemlékezés a Csányi5-ben, az aulában folytatódott.
Heisler András, az alapítvány elnöke köszöntötte a vendégeket. Eljött Maya Kadosh, Izrael Állam nagykövete, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke. Emlékbeszédében Niedermüller Péter a terjedő antiszemitizmus veszélyeiről beszélt. Sokan hittük, mondta, hogy a világháború, Auschwitz után bizonyos dolgok nem kerülhetnek többé szóba. De a történelem úgy látszik szövevényesebb. Nem lehet nem észrevenni a világszerte terjedő, egyre brutálisabb antiszemitizmus jelenségeit. Annyira megszokottá váltak, hogy sokaknak fel sem tűnnek. 2023. október 7-e, a Hamasz barbár támadása, a túszejtés, a gázai háború, az Izrael-ellenes tüntetéshullám azonban vízválasztó.
Maya Kadosh, Izrael Állam nagykövete felidézte a 81 évvel ezelőtti tragikus napokat. A bezártságot, a jogfosztást, a betegséget, éhínséget, melyet az áldozatoknak át kellett élniük. Méltatta azokat, akik ilyen körülmények között is megpróbáltak segíteni. A veszteség olyan sebet ejt rajtunk, melyet a történelem nem tud begyógyítani. „Legyen áldott az áldozatok emléke”, zárta beszédét Kadosh. Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere arról beszélt: azért kell emlékeznünk, hogy tudjuk: mi, magyarok vagyunk, akikkel mindez történt, s mi vagyunk, akik ezt elkövették.
Az ünnepség zárásaként a Csányi5 szervezésében megnyílt Szőnyi István festőművész „Nem csak festő” című kiállítása. A művészről tudható, valóban nem csak festő volt. A nehéz időkben áldozatos embermentőként tűnt fel. Posztumusz kapta meg a „Világ igaza” kitüntetést.
