A Lakástörvény 2021. november 18. napján hatályba lépett.
TÁJÉKOZTATÓ
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (Lakástörvény)
biztosított vételi jog gyakorlásával kapcsolatos ügyintézéshez
A Lakástörvény 2021. november 18. napján hatályba lépett rendelkezései szerint:
ha a rendelkezés hatálybalépését követően világörökségi helyszínen és védőövezetében az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú lakásra a 2020. december 31. napján hatályban lévő határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartama eléri az öt évet, abban az esetben a lakásra vételi jog illeti meg
- a magánszemély bérlőt;
- a magánszemély bérlőtársakat együttesen és egyenlő arányban;
- a magánszemély társbérlőket együttesen az általuk kizárólagosan használt lakóterületek arányában;
- az a)-c) pontban felsoroltak helyett hozzájárulásukkal azok egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét,
amennyiben a lakás 1995. november 30. napján
- műemléképületben lévő lakásnak minősült;
- elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás volt és a tilalom e rendelkezés hatálybalépésekor már nem áll fenn; vagy
- az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben volt vagy az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen volt, és a kijelölés e rendelkezés hatálybalépésekor már nem áll fenn.
Nem gyakorolhatja vételi jogát a jogosult, ha e rendelkezés hatályba lépését megelőző egy évben három havi lakbért meghaladó bérleti díj tartozása állt fenn a bérbeadó felé.
Nem gyakorolhatja vételi jogát a jogosult, ameddig adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy a tulajdonos állam vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása áll fenn.
A Lakástörvény 45-48.§-ai teljes terjedelemben az alábbi linken érhetők el: 1. melléklet - a Lakástörvény kivonata
Az első adásvételi szerződés megkötését, illetve az első forgalmi érték közlésére előírt határidő lejártát megelőzően - az egylakásos vagy az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével - az épületet társasházzá kell alakítani.
A műemléképületben lévő lakást vagy helyiséget a műemléki hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével lehet elidegeníteni.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a miniszter jóváhagyása szükséges az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül, vagy az egyéb módon kikerül a nemzeti vagyon köréből, vagy azon osztott tulajdon létesül.
A jóváhagyás a jogügylet érvényességi kelléke, mely a jogügylettel összefüggő ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi.
A Budai Várnegyed – a Dísz tértől északra a várfalon belül elhelyezkedő, az Anjou bástya utca - Hunfalvy utca - Franklin utca - Szabó Ilonka utca - Hunyadi János út - Dísz tér - Tóth Árpád sétány által lehatárolt ingatlanok – területén az államon és a helyi önkormányzaton kívül
- lakásban csak magyar állampolgár vagy olyan természetes személy szerezhet tulajdonjogot, aki az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;
- más személy legfeljebb kettő lakásban szerezhet tulajdonjogot, ide nem értve az öröklés esetét.
A szerzési korlát betartását az ingatlanügyi hatóság, peres eljárás esetén a bíróság hivatalból vizsgálja!
A kérelmet a vételi jog jogosultja vagy jogosultjai által aláírt, eredeti példányban szükséges benyújtani az alábbiak szerint:
- személyesen a Budapest Főváros I. kerületi Budavári Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.) ügyfélfogadási időben - H: 14:00 – 18:00, Sze.: 08:00 – 16:30, P: 08:00 – 12:00
- postai úton (postacím: 1250 Budapest, Pf. 35.)
- ügyfélkapun keresztül – kizárólag személyazonosításra alkalmas, hitelesített formában (e-mail útján küldött kérelem személyazonosításra nem alkalmas, így azt nem tekintjük benyújtott kérelemnek).
A kérelemhez csatolni kell
- a bérlő/bérlők/bérlőtársak személyazonosító igazolványának és lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolatát,
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását arról, hogy a bérlőnek/bérlőknek/bérlőtársaknak adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása nincs, valamint
- a bérlő/bérlők/bérlőtársak által aláírt adatkezelési tájékoztatót (az adatkezelési tájékoztató az alábbi linken tölthető le: 2. melléklet - adatkezelési tájékoztató)
