A lájkvadászattal az ember magából csinál terméket
Hatalmas generációs szakadék van a szülők és a gyerekek között, ami napról napra mélyül, miközben a kicsik a digitális világ dzsungelében annak farkastörvényei szerint nevelkednek, erről beszélt Tóth Dániel, a Pszichológus Pasi az Üzlet & Utazás legújabb epizódjában. A szakember szerint a szülőknek ha nem is kell lekövetniük heti szinten is a technológiai újdonságokat, muszáj követniük csemetéik online életét másként a gyermekeik egy útvesztőben találják magukat, ahol nem számíthatnak senkire, és ők maguk is elvadulnak. Mint mondta, a közösségi média a belső értékeinket kiüresíti, és számos veszély is leselkedik ezeken a platformokon a fiatalabbakra.
Tóth Dániel az egyetemi berkekben kezdett kutatásait követően kezdett el cikkeket írni, előadásokat tartani a digitális pszichológia témakörében, de mindig is arra vágyott, hogy több emberhez eljussanak a meglátásai. Ennek apropóján indult el több mint öt éve a YouTube-csatornája, ami a párja ötlete nyomán kapta a Pszichológus Pasi nevet.
Mauglisodás
Véleménye szerint ha valaki viszont csak a negatívumokat hozza fel a digitális térrel kapcsolatban, azzal újabb éket ver. Éppen ezért ő mindig a kiegyensúlyozott álláspont híve, a veszélyek mellett a pozitívumokról, pozitív lehetőségekről is beszél
„Az elmúlt 50 évben a technológia elképesztő fejlődésen ment keresztül, az idősebb generáció egyre lemarad, a fiatalabbak pedig magukra maradnak. Ez a mauglisodás, a digitális elveszettség. A gyerekek a digitális világ dzsungelében annak farkastörvényei szerint nevelkednek. Számukra nem opció, hogy töröljék magukat, mert az online jelenlét olyanná vált, mint a levegő. A szülők pedig nincsenek képben, vakok arra, mit csinál a gyerekük. Azt hiszik, a lakásban nem lesz baja, pedig bármikor betalálhatják az interneten” – mondta Dallos Zoltán kérdésére válaszolva.
A digitális nevelés már akkor elkezdődik, amikor a gyerek megszületik, de a legtöbb esetben ez nem tudatos, vagy konstruktív módon zajlik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint kétéves korig nullán kéne tartani a digitális időt, de már ebben az életkorban is sokan telefon elé “ültetik” a kicsiket. Ők nagyon beleszeretnek ebbe a világba, hiszen színes, dinamikus audiovizuális intercsomagjuk semmilyen offline ingerhez nem fogható. Ha nézhetik, azonnal varázslatra történik valami számukra, de közben fejlődésük minden órával eltávolodik az egészségestől,és a figyelem zavarok, viselkedéses zavarok, akár autisztikus minták felé indulnak el.
Hozzátette, meg kell találni az arany középutat, mert természetesen az sem jó, ha valakit 10 éves koráig távol tartanak minden technológiai újdonságtól és akkor csöppen bele. Érdemes a szülőknek a gyerekekkel együtt felfedeznie ezt a világot, beszélgetni róla, hogy mire saját telefonja lesz, minél inkább felkészüljön a veszélyekből és tudatosan használja az eszközt.
Nem a videójáték teszi tönkre a gyerekeket
A Pszichológus Pasi példaként említette, hogy az úttesten 50 évvel ezelőtt is úgy kellett átkelni, mint ma, a járművek sebessége lakott területen nem változott az elmúlt 20 évben de az adatforgalom sebessége, és vele a digitális tér csak az elmúlt 20 évben is elképesztően sokat fejlődött. A legtöbb szülő mégsem foglalkozik ezzel, nem kér segítséget, nem beszél erről gyerekével addig, amíg ki nem borult a bili: csak akkor fordulnak segítségért, amikor beüt valami például a gyerek belekerül a függőségi spirálba, nem érdekli semmi, agresszív és kezelhetetlen stb. “Ilyenkor szoktak megkeresni a legtöbben” - mondja, ugyanakkor hozzá teszi:
„Nem a videójáték teszi tönkre a gyereket, hanem a rossz életvezetési mód. Ha hagynám, hogy a gyerekem csak csipszen éljen, annak is meglenne a negatív következménye, fontos a kiegyensúlyozott életmód. A pandémia alatt ráadásul megugrott a digitális problémák száma, mert sokkal nehezebben fenntartható az offline-online egyensúly Az egészséges az lenne, ha a szülők elfogadnák, hogy a technológia olyan gyorsan fejlődik, olyan meghatározó hatással van gyermekeinkre, hogy azzal heti szinten foglalkozni kell mintegy updatelni a szülői szoftvert. “A legjobb, ha a szülő és a gyerek partneri viszonyban tud ezen dolgozni” – magyarázta az Üzlet & Utazás műsorában Tóth Dániel
Felhívta rá a figyelmet, hogy azon túl hogy az egészségtelen mértékű játék egyértelműen káros, egészséges keretek mellett számos készséget fejleszthet is, és ha valaki odafigyel, milyen játékokat szeret a gyereke, illetve hogyan játszik azokkal az a későbbi pályaválasztásnál is rendkívül hasznos lehet. Hisz számos készséget gyakorolhatunk a játékokban ami később könnyen sikeres szakemberré tehet. Így nem fordulhatna például elő, hogy egy értékes kreatív vénával megáldott gyerek depressziós felnőttként Excel-táblába pakolgassa a számokat egyszerűen azért, mert arra lett terelve.
Veszélyként emlegette a közösségi médiát is, ahol a digitális agresszió, a zaklatás, a trollkodás, a sexting és a like vadászat kivagyiság sem ritka. És itt jön be a képbe, hogyha annyit érsz ahány like-od van, akkor a gyerekek a lájkok alapján ítélik meg magukat, azokért kvázi eladják magukat.
„A közösségi oldalak a belső értékeinket kiüresítik, a lájkvadászat kultúrával az ember magából csinál terméket. Pedig ez tiszavirág életű dolog, az egyik szelfi így teljesít, a másik úgy. Ha egy gyereknek hirtelen lesz pár száz lájkolója, a fejébe száll, hogy jobb mint a többiek, aztán hirtelen mintha egy lufit kipukkasztanának ez semmivé válik” – tette hozzá.
A teljes beszélgetést itt tudja megtekinteni: https://www.
