„Az európai átlaghoz képest bizakodó a magyar lakosság a gazdasági helyzetének jövőjével kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet egy szakértő a Kossuth Rádióban.
Ezt az „optimista fogyasztói várakozást” szerinte az indokolja, hogy 2010 óta a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek mindig az volt az egyik fontos célja, hogy javítsa a lakosság anyagi helyzetét. És sokan bíznak benne, hogy ez a jövőben is így lesz. Ebbe a sorba illik bele – a szakértő szerint –, hogy a háborús válság ellenére marad a rezsicsökkentés – közölte az M1 Híradója.„Hála Isten, hogy rezsicsökkentés van és nagyon reméljük, hogy ez maradni fog” – mondta még május elején az M1-nek a zalagereszegi Iványi Ildikó, aki a vele egy háztartásban élő gyermekeivel együtt már több mint félmillió forintot spórolt a rezsicsökkentéssel.
Magyarországon 2013 óta jogszabályok rögzítik és tartják fixen a magyar fogyasztók által fizetendő villamosenergia és földgáz árát. Elemzések szerint 2013 és 2021 között így összesen már több mint 2600 milliárd forintot spórolhattak a magyarok a rezsicsökkentéssel. Ennek megvédésére vállalkozott a kormány május utolsó hetében.
Orbán Viktor miniszterelnök akkor bejelentette, hogy
egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot hoznak létre, amelyeket a bankok és a multicégek extraprofitjának megadóztatásával töltenek fel.
Múlt héten három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol a részletszabályokat is elfogadták. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint az alapok célja, hogy a kormány a továbbiakban is megvédje a magyar lakosságot a drasztikusan emelkedő energiaáraktól, és az ország biztonságának megerősítéséhez folytassa a haderőfejlesztést.
A különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak és a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni idén és jövőre.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta: számításaik szerint az extraprofit-különadó összege idén meghaladja a 800, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot.
„Nagyon fontos, hogy mindezt úgy léptük meg, hogy négy dolgot továbbra is megvédünk és ebben nem kötünk kompromisszumot, a teljes foglalkoztatottságot megvédjük, a nyugdíjasokat és a nyugdíjak vásárlóerejét megvédjük, a családtámogatásokat megvédjük és a rezsicsökkentést megvédjük, tehát összességében a családokat megvédjük” – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Nagy Márton hozzátette:
a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát nem az embereknek kell megfizetniük.
„A kormány célja továbbra is az, hogy a rezsicsökkentés megmaradjon és azzal a magyar családokat támogathassák” – szögezte le a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője a Kossuth Rádióban.
„Egy központi eleme a magyar kormányzati gazdaságpolitikának 2010 óta, hogy a lakosság helyzetét a kormány támogassa, javítsa. És, hogy ebben milyen sikeresek vagyunk csak egy konkrét indikátort is hadd mondjak. Hogyha az OECD-nek a fogyasztói bizalmi indexét nézzük, akkor ez az index egyedül Magyarországon, egész Európában Magyarországon jelez most optimista fogyasztói várakozásokat” – hangsúlyozta Sebestyén Géza.
A tervek szerint a rezsivédelemből az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek azonban ki kell lépniük. Vagyis a rezsicsökkentés csak a családoknak marad elérhető a jövőben.
(hirado.hu)
