Mától csak felújított metrószerelvények szállítják az utasokat a 3-as vonalon – jelentette be Tarlós István főpolgármester keddi, a Kőér utcai járműtelepen tartott sajtótájékoztatóján, elbúcsúztatva az utolsó régi metrószerelvényt, amelyet az orosz felújító céghez szállítanak.
A főpolgármester elmondta: a 3-as Budapest leghosszabb és legforgalmasabb metróvonala, amely 1967 és 1990 között több ütemben épült, legrégebbi szakaszt 1976-ban adták át a forgalomnak. Emlékeztetett rá, hogy a budapesti metró múltja a millenniumi földalatti 1896-os átadásával kezdődött. A kelet-nyugati metró megépítéséről és nyomvonaláról 1950-ben döntöttek, e határozatban már szó volt az észak-déli metró igényéről is. A Pest északi és déli területeit összekötő metróvonal beruházási programja ténylegesen 1963-ban készült el, tervdokumentációja pedig 1966-ra. Az akkori tervekben Újpest vasútállomást és a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárat jelölték ki a két végállomásnak. Végül – főként anyagi okokból – a vonal Újpest, István tér és Kispest, Határ út közötti megépítését hagyták jóvá. A beruházási programot végül 1968-ban fogadták el, maga az építkezés pedig 1970 júniusában vette kezdetét. Mivel a kelet-nyugati metró teljes hossza 1972-re készült el, mintegy két éven keresztül egyszerre folyt a két metróvonal építése.
Elsőként a városközponton áthaladó, legnagyobb részben mélyvezetésű, 3,7 kilométer hosszú szakasz épült meg a Deák tér és a Nagyvárad tér között. 1976. augusztus 20-án avatták fel a kifejezetten a metróhoz készült Ferenciek tere és Nagyvárad tér aluljáróit, majd november 7-én az átadás idejében a legnagyobb budapesti aluljárónak számító, 4240 négyzetméter alapterületű Kálvin térit. (A Kálvin téri állomás a teljes vonal legmélyebben fekvő állomása is lett a maga 28,4 méterével.) A vonal járműveit a 2-es metró szerelvényeihez hasonlóan az akkori Szovjetunióból szállították, az első szerelvények próbaüzeme 1976 októberében kezdődött meg.
A második, Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszt – 5 állomással – 1980-ban adták át. A vonal déli, Kőbánya-Kispest végállomása a felszínen épült, ott kapcsolódott az 1982-re elkészült Kőér utcai járműtelephez. A járművek karbantartását ma is itt végzik, de a nagyjavításokat a 2-es vonal Fehér úti telepén bonyolítják.
Az északi irányba épülő, Deák tér és a mai Lehel tér közötti vonalszakaszon 1981. december 30-án indult el az utasforgalom. Ekkor építették meg a Nyugati pályaudvarnál a felüljárót. 1984. november 5-én avatták fel a Lehel tér és az Árpád híd közötti, majd 1990. december 14-én az Árpád híd és Újpest-Központ között az utolsó szakaszt. Ezzel fejeződött be a beruházás teljes egészében, az utolsó szakaszhoz kapcsolódóan szélesítették ki az Árpád hidat.
A főpolgármester elmondta: 2017 márciusától lehet utazni az orosz Metrovagonmas által felújított szerelvényeken is, a felújított kocsik azóta folyamatosan váltják fel a régieket. Hangsúlyozta, hogy 2015-ig semmilyen kötelezettséget nem lehetett vállalni a 3-as metróra, a 2010 előtt felhalmozott hatalmas adósságállomány miatt minden kötelezettségvállalás fedezet nélküli lett volna, ami büntetőjogi tényállást merített volna ki. Emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kormány 2015-ben vállalta át a BKV még mindig több mint 50 milliárdos adósságállományát, akkor lehetett nekifogni ténylegesen a 3-as metróvonal felújításának.
Megemlítette, hogy az észak-déli metró nemcsak Budapest, hanem Magyarország legforgalmasabb vasútvonala is egyben, napi több mint félmillió utast szállít, többet, mint a MÁV országosan. Megépítése óta a metróvonalon nem került sor átfogó korszerűsítésre, ezért „napjainkra több mint indokolttá vált a felújítás” – jegyezte meg. A vonal teljes körű rekonstrukciója (ideértve az infrastruktúrát is) 2017-ben vette kezdetét, az északi szakaszon a felújítás már folyik – tette hozzá.
A főpolgármester beszélt arról is: folynak az egyeztetések arról, hogy az orosz céggel szembeni kötbérigény terhére klímaberendezéssel szereljék fel a kocsikat. Hangsúlyozta, hogy a városvezetés ragaszkodik a kötbérhez, attól nem fog eltekinteni.
Beszámolt arról, hogy a metróvonal 20 állomása közül 18-nál megtörténik az akadálymentesítést. A maradék két megállót tekintve pedig a Főváros határozatban fog kötelezettséget vállalni, hogy 2021 végéig azoknál is olyan akadálymentesítést fejez be, amely kielégíti a
