Az óvodai nevelés kiterjesztését, a pedagógusok felkészültségének és megbecsülésének növelését, a digitális kompetenciák és idegennyelvi tudás fejlesztését, az infrastruktúra javítását tűzi ki célul a többi közt a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló köznevelési stratégia, amely az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében készült.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: "a tömör és jól áttekinthető stratégia" szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat lesz, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a 21. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját.
A stratégia öt specifikus célkitűzést és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg. Ezek közül kiemelték az óvodai nevelés kiterjesztését, a pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelését, az alulteljesítők és korai iskolaelhagyók arányának csökkentését, a digitális kompetenciák és az idegennyelvi tudás fejlesztését, a köznevelési infrastruktúra színvonalának további javítását, valamint a Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítását.
A minisztérium hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt években gazdasági szempontból az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő országa volt, és okkal bizakodnak abban, hogy a jelenlegi járványhelyzet leküzdése után is tartani tudja ezt a pozíciót.
"A gazdasági fejlődés fenntartásához és a magyar emberek életminőségének folyamatos növeléséhez szükség van az oktatási rendszer minőségi fejlesztésére is. A kormány ezért egyre több pénzt fordít az oktatásra, folyamatosan javítja annak feltételeit, fejleszti az iskolákat, a tananyagot és egyre nagyobb megbecsülést biztosít a pedagógusoknak" - összegzi a kormány oktatási céljait a köznevelési stratégia.
A szaktárca rámutatott: stratégiai cél a tehetséggondozás, a magyar oktatás versenyképességének, színvonalának erősítése, a felzárkóztatásra szoruló gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének további javítása, az innovatív és digitális fejlesztések mellett a nemzeti kultúra és identitás megőrzése is.
Emlékeztettek: a köznevelésben tett eddigi lépések ezeket a stratégiai célokat szolgálják. A 2010 óta elindított iskolafejlesztések, a családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések mind segítik az oktatás fejlesztését. 2010 óta 796 milliárd forinttal több jut az oktatásra, az állam felelősséget vállalt az iskolák fenntartásért, országszerte zajlanak az iskolafejlesztések, a tornatermek és tanuszodák építése, folytatódik az iskolák szélessávú internettel, korszerű wifi-hálózattal és informatikai eszközökkel történő felszerelése.
A most induló tanévtől minden általános és középiskolai évfolyamon tanuló diák ingyen kapja a tankönyvet.
Kitértek arra, hogy 2010 óta háromszorosára emelkedett a gyermekétkeztetés kormányzati támogatása és jelentősen nőtt a pedagógusok anyagi megbecsülése is. Megújult a Nemzeti alaptanterv, amely a korszerű oktatási tartalmak mellett fontosnak tartja a hazafias nevelés, a családi életre és egészségre nevelés iránti elkötelezettség erősítését is. A kormány több eszközzel segíti a tanulók hatékonyabb nyelvtanulását is.
Jelezték: a koronavírus-járvány alatt bevezetett digitális munkarend tapasztalatait és jó gyakorlatait a jövőben is fel kívánják használni, a most zajló nemzeti konzultáción is felvetették a járvány alatt bevezetendő ingyenes internet használatának lehetőségét a gyermekes családok és a tanárok számára.
Kitértek arra is: a 2018-as PISA-felmérés szerint minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye, Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-átlagát. Szintén kedvező, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás, és a magyar tanulók 68 százaléka elégedett az életével, ami ugyancsak megfelel az OECD-átlagnak. Továbbra is fontos cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentése, ennek alapja a megelőzés, amelyet 2015 óta szolgál a hároméves kortól kötelező óvodai nevelésben való részvétel is - hangsúlyozta a minisztérium.
Forrás: MTI
