A budapesti elektronikus jegyrendszer csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP) - az erről szóló együttműködési megállapodást Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter írta alá szerdán Budapesten.
Tarlós István elmondta, a megállapodás lényege a Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszer (FVR) kialakítása és bevezetése. Ez szélesebb körű szolgáltatást nyújt majd, mint amilyen az eredeti tervben szerepelt - emelte ki a főpolgármester. Várhatóan már az év második felétől lehet majd mobiltelefonon jegyet és bérletet venni, az időalapú jegyeket pedig várhatóan 2020 végén, 2021 elején vezetik majd be - ismertette. Tarlós István elmondta, az FVR alkalmazása lehetővé teszi a korábbi évtizedekben kialakult papíralapú jegyértékesítési rendszerek fokozatos lecserélését.
A projekt első eleme júniusban valósul meg, amikortól a reptéri buszokra lehet mobiltelefonnal jegyet venni, szeptembertől pedig minden BKV-járatra lehet majd jegyeket és a bérletek vásárolni így - közölte, hozzátéve, hogy azok a jegyek még nem időalapúak lesznek.
Tarlós István elmondta: a NEJP megvalósulásával 2020 végére, 2021 elejére lesz időalapú a jegyrendszer, továbbá lehetőség lesz e-személyi, valamint a nemzeti egységes kártyarendszerhez csatlakozó kártya igénybevételével utazni. Az időalapú jegyekkel egy órán keresztül lehet majd utazni bármilyen fővárosi járaton. A papíralapú jegyek egy ideig még megmaradnak majd, továbbá a jegyautomaták is alkalmasak lesznek elektronikus úton történő jegy- és bérletvásárlásra.
A főpolgármester kiemelte: az FVR többet ad, mint az eredeti elképzelés, hiszen a MÁV és a Volán rendszereivelkompatibilis lesz, egységes értékesítési megoldás jön majd létre, így az utazóközönség többet kap az eredeti elképzelésnél.
Tarlós István kitért arra is, hogy a főváros e-jegyrendszere nem tudott időre elkészülni időre,ezért a feladat gazdájától függetlenül a politikai felelősséget ő vállalja. "Az én feladatom ezt kiigazítani, ami most meg is törtlénik" - fogalmazott megjegyezve, hogy a fővárosi egyben egy nagy, központi rendszer része lesz, amelyen belül a fővárosi rész önállóan működik.
Pintér Sándor azt közölte, hogy az új fővárosi rendszer olcsóbban valósul meg, mint amilyen az eredeti szerződés alapján lett volna, és magasabb színvonalú szolgáltatás nyújt majd. A szolgáltatások egyszerűsítése a főváros és a kormány célkitűzései között is szerepel, és ez a távlati elképzelés határozza meg a közösségi közlekedés informatikai fejlesztését, a nagyobb utaskényelem kialakítását - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a kormány szerverrel, tudással, együttműködéssel és a NEJP-pel támogatja ezt a tevékenységet. Az elszámolás központilag, az "elszámolóház-rendszer szabályai" szerint történik, ami azt jelenti, hogy a fővárost illető bevétel gyakorlatilag azonnal megjelenik a főváros számláján mint a bankrendszerben.
A belügyminiszter kiemelte: a fejlesztéssel kettős célt értek el, hiszen olcsóbban valósul meg magasabb színvonal, magyar kivitelezőkkel.Úgy fogalmazott: "a RIGO-ból (az eredeti projekt elnevezése) főnix lesz", és szolgálni a fogja a fővárosi utazókat. Hozzátette, hogy a belügyi tárca vezetőjeként a főpolgármesterrel közösen valósítja meg a programot.
A fővárosi önkormányzat és a Belügyminisztérium közötti együttműködési megállapodást március 27-én hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés azért, hogy olyan fővárosi elektronikus jegy- és bérletértékesítési rendszer jöjjön létre, amely a elővárosokban és az országos szinten működő egyéb értékesítési rendszerekkel átjárható, egységes rendszert alkot.
Háttér
A személyszállítási közszolgáltatásokban a bevételbeszedési és az elektronikus jegy- és bérletrendszer, valamint a kapcsolódó utastájékoztatási és forgalomirányítási megoldások a közösségi közlekedési szolgáltatások biztosításának legfontosabb eszközei. A korszerű közlekedésinformatikai megoldások alkalmazása lehetővé teszi a korábbi évtizedekben kialakult papír alapú jegyértékesítési rendszerek fokozatos leváltását.
A vonatkozó jogszabályi háttér alapján – a közlekedési hálózatok és szolgáltatások összekapcsolásához kötődő közlekedéspolitikai elvárások, a fejlesztések költséghatékonyságára és megfelelő hasznosulására vonatkozó államháztartási és szakpolitikai elvek értelmében – elvárt és szükséges, hogy ezek a rendszerek országos szinten átjárható egységet alkossanak.
