A kormányzattal megkötött hároméves bérmegállapodás hosszú távú, kiszámítható pályára állítja a magyar gazdaságot – mondta Lentner Csaba. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közgazdász professzora reális esélyét látja, hogy a 2010 óta tartó gazdaságpolitika bázisán 2027-re elérjük az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett bérszínvonalat.
Mint ismeretes, a miniszterelnök a közelmúltban arról beszélt, hogy a kormány az egymillió forintos átlagbér és az ezereurós minimálbér három éven belüli elérését jelölte meg gazdasági célként. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak három éven keresztül legalább 3-6 százalékos növekedést kell felmutatnia.
Lentner Csaba a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy a miniszterelnök által bejelentett béremelés alapját hosszabb távon mindenképpen a munkaerő termelékenységnövekedése kell, hogy biztosítsa.
„2020 óta öt szűk esztendőt éltünk át, amely során a magyar emberek fizetésének vásárlóértéke az átélt infláció miatt alaposan megcsappant. Napjainkra komoly bérdeficit alakult ki. Ilyen helyzetben a béralapot mesterséges eszközökkel szokás élénkíteni. Ez az általános recept, amit már csak azért is meg kell lépnie a gazdasági kormányzatnak, hogy a jól képzett magyar munkaerő ne vándoroljon ki az országból” – mondta a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetője.
Lentner Csaba szerint Magyarországon egy munkaórára jutó munkabérköltség átlagosan 12 euró, Nyugat-Európában ez 42 euró körüli összeg.
Mint fogalmazott: „Itt van az a tartalék, ami a kormányzat eddig még ki nem aknázott fiskális mozgásterének egyik lehetséges bázisa.”
Lentner Csaba szerint nemcsak az orosz–ukrán háború, az arra adott hibás európai szankciós politika és a hazánkat érintő brüsszeli pénzelvonások szűkítik a kormány fiskális mozgásterét, de a német gazdasági mélyrepülés is. A gazdasági szakember szerint a magyar kormány ebben a helyzetben szemlátomást előre menetel, és megpróbál elébe vágni az eseményeknek. Tisztában van azzal, hogy a németországi helyzet jelentősen csökkenti a magyar ipari termelékenységet. Belső gazdaságfejlesztéssel, valamint a hazai kis- és középvállalkozások tőkeellátottság-emelésével azonban csökkenteni lehet az Európa beteg emberévé váló német gazdaság hazánkra gyakorolt negatív következményeit.
Lentner Csaba ezenkívül azt is fontosnak tartja, hogy a Távol-Keletről új szövetségesi partnerekre tegyünk szert, hiszen előfordulhat az is, hogy a „bukdácsoló német autógyárak szerepét a magyar gazdaságban a keleti tőkével kell kiváltani”.
Lentner Csaba a magyar gazdaság fellendítését célzó Demján Sándor-programot is fontosnak tartja, amely 1400 milliárd forintos tőkejuttatást ad a kis- és középvállalatok számára. Ha mindezek mellé felsorakozik a Magyar Nemzeti Bank is, és stabilizálja a forint-euró árfolyamot, akkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára szerint évenkénti elhúzású lépcsőzetes bevezetéssel, de 2027-re úgy érhető el az egymillió forintos átlagbér és az ezereurós minimálbér, hogy közben számottevően nem gyorsul fel az infláció.
