A 2027-es költségvetés jelentős adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel javítja az állam pénzügyi helyzetét. A vállalkozásoktól elvárt összesített befizetések közel harmincszázalékos növekedése mögött konkrét adóemelések is állnak. A kérdés az, hogy a többletteherből mennyit viselnek a tulajdonosok, és mennyi jut tovább a vásárlókhoz, a munkavállalókhoz és a beszállítókhoz.
Az adóemelés a családokat is elérheti
A kapcsolódó adójavaslat szerint az innovációs járulék 0,3 százalékról 0,5 százalékra nő. Ez változatlan adóalap mellett kétharmadával nagyobb befizetést jelent. A kiskereskedelmi adó egyik sávjában 0,15 százalékról 0,45 százalékra, vagyis háromszorosára emelkedik a kulcs. A javaslat szerinti nagyvállalati kör társaságiadó-kulcsa 15 százalék lesz.
A többletadó meglévő munkahelyeket is veszélyeztet. Változatlan bevétel és egyéb költségek mellett a magasabb adó csökkenti a vállalkozásnál maradó pénzt. Ha a cég nem tudja kitermelni a többletet, és elfogynak a finanszírozási tartalékai, a működés fenntarthatatlanná válhat. Ennek legsúlyosabb következménye egy üzlet, telephely vagy az egész vállalkozás bezárása, az ottani munkahelyek megszűnésével.
A működő vállalatok is csökkenthetik létszámukat: dolgozókat bocsáthatnak el, rövidíthetik a munkaidőt, vagy nem töltik be a megüresedő állásokat. Az elhalasztott beruházások új munkahelyek létrejöttét és a későbbi termelékenység javulását fogják vissza.
A kevesebb elkölthető pénz más üzletek és szolgáltatók bevételét is csökkenti. A nagyvállalatok szigorúbb beszerzési feltételei pedig a hazai kisvállalkozói beszállítókat is elérik. Így a többletelvonás hatása az érintett vállalatokon túl is továbbterjed.
A vállalat áremeléssel, a béremelések visszafogásával és a beszállítókra nehezedő árnyomással is javíthatja pénzügyi helyzetét. A terhet végül részben a tulajdonos is viselheti alacsonyabb nyereség formájában.
Az elvonás számtani következmény; az alkalmazkodás módja vállalatonként eltér. A szektor összesített befizetéseinek közel harmincszázalékos növekedése nem mutatja meg önmagában az egyes cégek terhét. Az adóbevételt az adóváltozások mellett a gazdaság teljesítménye és az adózók körének változása is alakítja. Ebből a számból az elbocsátások száma sem számítható ki.
Több adót vonnak el
+665 milliárd FtAz adócsomag nettó hiánycsökkentő hatása a tervezet számítása szerint.
A teljes adócsomag egyenlege; nem kizárólag a vállalatok terhe.
Nő az innovációs járulék
0,3% → 0,5%Azonos adóalap mellett +66,7%.
Szemléltető példa: 100 millió forintos járulékalapnál évi 300 ezer helyett 500 ezer forint lesz a befizetés.
A járulékfizetésre kötelezett körben. A mikro- és kisvállalkozások mentességét figyelembe kell venni.
A kiadásvágás árát is látni kell
A költségvetés indokolása a kisebb, külön nem nevesített előirányzatoknál a működési kiadások 10, a felhalmozási kiadások 20 százalékos csökkentését célozza a 2026-os eredeti keretekhez képest. A Széchenyi Kártya Programok kerete 323,9 milliárdról 232 milliárd forintra csökken. Az indokolás ezt részben a kamatkörnyezet javulásával és a konstrukciók módosításával magyarázza.
A pazarló beszerzések megszüntetése indokolt. A megtakarítás azonban akkor eredmény, ha közben nem romlik a szolgáltatás, és nem marad el szükséges fejlesztés. A vállalkozási támogatások átalakításánál biztosítani kell, hogy az új finanszírozás időben elérhető legyen.
Kisebb működési és fejlesztési keretek
−10% / −20%Működési, illetve felhalmozási kiadások csökkentési célja a kisebb, külön nem nevesített előirányzatoknál.
Viszonyítási alap: a 2026. évi eredeti előirányzat. Nem az összes állami kiadás egységes csökkentése.
Milyen feladatok maradnak el, és mely megtakarítások javítják ténylegesen a hatékonyságot?
Hogyan reagálhat egy vállalat a többletadóra?
Munkahelyek is megszűnhetnek- Bezárja az üzletet, a telephelyet vagy a vállalkozást. Az ottani munkahelyek megszűnnek.
- Dolgozókat bocsát el. Kevesebb emberrel folytatja a működést.
- Munkaidőt csökkent, létszámstopot vezet be. Kisebb munkajövedelem, kevesebb álláslehetőség.
- Elhalasztja a beruházásokat. Elmaradó fejlesztések és új munkahelyek.
- Visszafogja a béremelést és a juttatásokat. A dolgozóknál kevesebb pénz marad, mint a tervezett emelés mellett.
- Árat emel, szigorítja a beszállítói feltételeket. A terhek egy részét a vásárlókra és a partnerekre hárítja.
- Alacsonyabb nyereséget vállal. A teher ezen részét a tulajdonos viseli.
Lehetséges válaszok, a foglalkoztatási és megélhetési súlyosságot előtérbe helyező szerkesztői sorrendben. Nem minden cég járja végig a listát; több megoldást egyszerre is alkalmazhat. A tényleges hatás a vállalat helyzetétől és a versenytől függ.
A támogatások mellett a terheket is mérlegelni kell
A tervezet adókönnyítéseket, magasabb családi pótlékot és közszolgálati béremeléseket is tartalmaz. Ezek érdemi segítséget jelenthetnek. Ugyanakkor saját számítása szerint az adóintézkedések 929 milliárd forint többletbevételt hoznának, a lakossági adócsökkentések pedig 264 milliárdot hagynának az érintetteknél.
Három változtatás, amelyet érdemes számon kérni
- Hatásvizsgálat a szavazás előtt. Ágazatonként mutassák be az adóváltozások várható hatását az árakra, a bérekre, a foglalkoztatásra és a beruházásokra.
- Kiszámítható átmenet a vállalkozásoknak. A nagyobb elvonások bevezetését hangolják össze az új vállalkozási finanszírozás tényleges elérhetőségével. A módosítások költségvetési fedezetét is nevezzék meg.
- Szolgáltatási garanciák a kiadásvágások mellé. Legyen mérhető, hogy a takarékosság mellett nem nőnek a várólisták, nem romlik az ügyintézés, és nem maradnak el szükséges karbantartások.
A költségvetési egyensúly javítása akkor szolgálja az embereket, ha közben a megélhetésük biztonsága is javul.
