Az újbudai Kána-tó revitalizációjának célja a tó vízminőségének javítása, a hosszú távon fenntartható, stabil vízrendszer kialakítása. A természetes ökológiai rendszer újraépítésével olyan önfenntartó rendszer jön létre, amely a jövőbeni környezeti hatásokra is képes reagálni. Újbuda Önkormányzata és a Lake 11 lakópark beruházója, az Atenor közös projektje nyomán a Kána-tó egy új, fenntartható városi tér központi elemévé válik.
Az újbudai Kána-tó a 2000-es évek elején a Hosszúréti-patak felduzzasztásával jött létre. A négy, egymással összefüggő elemből álló tórendszer azonban fokozatosan elvesztette természetes egyensúlyát: a beérkező hordalék – por, falevelek és egyéb szerves anyagok – folyamatosan leülepedett a mederben, jelentős iszapréteget képezve. Ezért romlott a vízminőség, csökkent az öntisztulási képesség, az ökológiai rendszer egyre sérülékenyebbé vált. A revitalizáció több évig tartó, többlépcsős tervezésében és kivitelezésében különböző szakterületek elismert szakértői, illetve szaktervezői, valamint az érintett hatóságok képviselői vettek részt.
A vízminőség javítása és a stabil vízi környezet kialakítása a júniusi projektzárásig több, egymásra épülő ütemben valósul meg. A felhalmozódott iszapot az akkreditációs laborban megvizsgálták, és megállapították, hogy nem tartalmaz veszélyes anyagokat. A 30 000 köbméter iszap eltávolítása, az élőhely rehabilitációja után már zajlik a töltésépítés és a munkaterület vízzáró leválasztása, ami a jövőbeli vízszabályozást szolgáló műtárgyak megépítéséhez szükséges. A kitermelt földet folyamatosan elszállítják, hogy a tópart visszanyerje rendezett arculatát, a partoldali nádas és cserjés ritkítása is megkezdődött.
Az ökológiai vizsgálatok és javaslatok alapján elsődleges cél a parti zónában kialakuló növényzet, nád, sás megtelepedése, ami segíteni fogja a jó vízminőség fenntartását. Legalább ennyire hangsúlyos a partvonal rekonstrukciója, amely alapvetően alakítja át a tó karakterét. Fokozatosan kialakuló, lankás partok jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a természetes növényzeti sávok megjelenését. Mindennek köszönhetően a tórendszer tisztább és stabilabb víztestté válik, amely gazdagabb élővilágnak adhat otthont, és képes lesz természetes módon szabályozni saját ökológiai folyamatait, rendezett és esztétikus környezetet tud nyújtani a környék lakóinak és a kirándulóknak.
A tó szintjében nem lesz változás, a vízmélység a kotrást követően egy-másfél méter körül alakul majd. Az üzemeltetési engedély szerint akkreditált szervezet félévente vízmintavételt végez majd, az értékelő jelentéseket megküldi a vízügyi hatóságnak. A tavak mélysége és ezáltal a víztérfogata jelentősen megnő, ami minimálisra csökkenti a túlzottan oxigénhiányos állapot kialakulását. Fenékleürítési lehetőséget is megteremtenek abból a célból, hogy az esetleg mégis megromlott minőségű vizet egyszerűen leeresszék, és a Hosszúréti-patakon érkező friss vízzel töltsék fel a rendszert, akár néhány nap alatt. A tó közeljövőben kiválasztandó üzemeltetőjének kiemelt feladata lesz a IV. tó (Wetland) hordalékfogó medencéjének tisztítása a telítődés mértékének megfelelő ütemben. Így az I., II. és III. tavak iszaposodása minimálisra csökkenhet.
– A Kána-tó a környék egyik meghatározó zöldfelülete, ezért a fejlesztés során kiemelt szempont, hogy jól használható, fenntartható közösségi környezet jöjjön létre. A kerület számára ez a projekt nemcsak környezetvédelmi beruházás, hanem közösségi ügy. A cél egy olyan zöldterület létrehozása, amely egyszerre szolgálja a természetvédelmet és a lakosság rekreációját – emelte ki dr. László Imre, Újbuda polgármestere.
– Az önkormányzattal együttműködve arra törekszünk, hogy a projekt minden eleme a fenntarthatóság és a minőség elvei mentén valósuljon meg. Az egyes lépések szorosan kapcsolódnak a lakópark fejlesztési ütemeihez, ezzel is biztosítva a természeti és épített környezet harmonikus együttélését. A mi részünk már lezárult a tó rehabilitációjában, de jelenleg is zajlanak egyeztetések arról, hogy a tó partján egy szakaszon ideiglenes sétányt alakítsunk ki, a vállalásainkhoz képest korábban – tette hozzá Martin János, a beruházó Atenor Kft. ügyvezetője.
Az ingatlanfejlesztés és természeti rehabilitáció összekapcsolása meghatározó trend a modern városfejlesztésben, de ritkán valósul meg ilyen mértékű integrációval. A Kána-tó és a hozzá kapcsolódó zöldterületek nem csupán a környezet karakterét határozzák meg, hanem hatással vannak a lakosok életminőségére is, és közvetlenül befolyásolják az ingatlanfejlesztés értékét. Ha minden a tervek, illetve a szerződés szerint alakul, 2026 harmadik negyedévére példaértékű mintaprojekt készülhet el, amely a természetes és az épített környezet közötti egyensúly újradefiniálására törekszik.
