Jankovics Marcell bibliai tárgyú rajzaiból, könyveiből és töredékben maradt filmjéből nyílt kiállítás a Hűvösvölgyi úti Pannónia Stúdióban.
Jankovics Marcell, kerületünk díszpolgárának művészetétől sosem volt idegen az, hogy a kultúra legmélyebb rétegeihez nyúljon vissza, és azokat a rajzokon és az azokból készült animációs filmeken keresztül nézőinek világával kapcsolja össze. Az ősi misztérium ott van sok híres filmje motívumaiban és eszmeiségében, gondoljunk akár a Fehérlófiára, az Ének a csodaszarvasról című alkotására vagy a grandiózus Ember tragédiájára.
Ha elkészült volna, biztosan az életmű egyik csúcsa lett volna a Bibliát feldolgozó sorozata. Amikor az 1970-es évek közepén egy felkérésre elkezdte tervezni, alapos kultúr- és művészettörténeti kutatómunkát végzett. Forgatókönyvében és látványvilágában is kereste azokat a formákat a zsidó és a keresztény művészet történetében, amelyekből meríthet, és amelyeket megidézhet. A huszonöt perces epizódokból álló tévésorozat tervéből aztán nem lett semmi, és végül a nagyjátékfilmes tervekből sem, amelyeket a Münchenben élő Ravasz Ákos László és a kanadai magyar vállalkozó, Séfel József finanszírozott volna.
Az egész vállalkozásból csak az első rész, a Teremtés című epizód valósult meg. Ezt mutatják be a Hűvösvölgyi úton álló, nagy múltú Pannónia Stúdióban május 21-én megnyílt kiállításon, ahol az animációs film egy térbeli installációban jelenik meg. Ugyanitt az oldalsó vitrinekben láthatók az alkotás munkafolyamatához kapcsolódó jelenet- és vázlatrajzok is, valamint az alkotó vonatkozó díjai és könyvei.
A film ízelítőt ad abból a sokrétű képi világból, amelyen keresztül Jankovics Marcell a zsidó-keresztény kultúrkör meghatározó könyvéhez nyúlt. Érdekes utalás például, hogy Ádámot vöröses szakállú, mezopotámiai férfiként látjuk, Évát pedig hosszú, fekete hajú egyiptomi nőként: így a zsidóságra alapvető hatást gyakorló két magaskultúra, a babiloni és az egyiptomi is ott van utalásként a film hátterében. De emellett a Jankovicsra jellemző keleti virágmotívumok, egymásba alakuló rajzok is elvarázsolják a nézőt, és képi világában ott érezzük a bizánci és a középkori festészetet is.
Jankovics Marcell animációs művészete és a Biblia kapcsolata 2025-ben már bemutatkozott a Vatikánban a Hit, remény és rajzfilm (Fede, Speranza e Cartoni) című tárlat keretében a római Palazzo della Cancelleriában. Azóta a kiállítás Székesfehérváron és Székelyudvarhelyen is járt. A Sisyphus Jankovics Marcell Alapítvány, a Pannónia Stúdió és a II. Kerületi Önkormányzat által most szervezett tárlat Hűvösvölgyi úton bemutatott anyaga pedig tulajdonképpen ennek a nagy kiállításnak az egyik része. A filmvetítés és a tárlók az épület első emeletén kaptak helyet, így útközben még sok más animációs relikviát is megcsodálhatunk a folyosókon és az aulában.
A Biblia című kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott Őrsi Gergely polgármester, aki kiemelte, hogy ebbe az épületbe Jankovics Marcell hazaérkezik, hiszen évtizedeken át itt alkotott, és a közelben, Pasaréten élt. „A Pannónia Filmstúdió Magyarország legnagyobb, sőt a világ egyik legnagyobb rajz-, animációs- és szinkronfilmstúdiója volt, amely most újra egy fontos kulturális helyszínné válik” – mondta. Érdekesség, hogy a most megnyílt kiállításon belül látható az a fal is, amelyen megőrizték az itt alkotó egykori nagyságok aláírásait.
A tárlat megnyitóján Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke is köszöntötte a vendégeket, valamint beszédet mondott Ravasz Ákos László, akinek egykor nagy szerepe volt abban, hogy ez a Biblia-film elkészülhetett, valamint Szemadám György festőművész, az MMA rendes tagja. A kiállítást rendezője Tóth Norbert, a rendezvény házigazdája pedig Rozslay Miklós volt, akik szintén köszöntötték az egybegyűlteket. A megnyitón a résztvevők megtapasztalhatták az épület különlegesen jó akusztikáját, hiszen fellépett a Pesthidegkúti Waldorf Iskola szülői kórusa is.
Jankovics Marcell Biblia című kiállítása OKTÓBER 21-ig ingyenesen megtekinthető a Pannónia Stúdióban (1021 Hűvösvölgyi út 64.) hétfőtől vasárnapig 9 és 18 óra között.
Viczián Zsófia
