A polgárok javaslata alapján adományozott Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címet Fekete István József Attila-díjas írónak, aki a Tárogató úti Jézus Szíve kápolna alapítója. A díjat Fekete Magdolna, az író hagyatékának gondozója vette át 2026 júniusában a díszpolgári gálán.
Fekete István 1945-től haláláig élt a II. kerületben. 1950-ben, a diktatúra legnehezebb időszakában ajánlotta fel az üldözött és földönfutóvá vált Assisi Szent Ferenc Leányai apácarend számára Tárogató úti lakásának szobáit, ahol a mai napig működik a Jézus Szíve kápolna. A kerület lakói nemcsak ezt az önzetlen gesztusát ismerik el a díszpolgári címmel, hanem írói munkásságában megnyilvánuló csendes humanizmusát is, amellyel a teremtett világ tiszteletére, valamint a rászorulók védelmére és a szeretet megkerülhetetlen erejére tanít. A szerzőt a magyar természetvédelem és a hazai tájak krónikásaként tartják számon, aki agrárszakemberként időtálló tudással mélyítette írásait.
Életútját és állathőseit digitális ösvényeken keresztül is megismerhetjük. A II. kerületi „macis” játszótértől indul a Digitális Vándor applikáció Vuk tanösvénye, amelyet a Móra Kiadó készített az ifjú olvasók számára. Az író egykori otthonától pedig egy, az életútját bemutató tanösvényt követhetünk.
Fekete István a Somogy megyei Göllén született 1900. január 25-én. Gazdasági Akadémiát végzett, majd gazdasági segédtisztként helyezkedett el Bakócán, gróf Mailáth György birtokán. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Piller Edittel. A fiatal házasok Ajkára költöztek, Fekete itt vezető gazdatisztként kapott állást, Nirnsee Pál birtokán. Munkája alatt fellendült a birtok, eredményei országos visszhangot keltettek, és elismerést szereztek neki. Itt születtek gyermekeik, Edit és István is.
Gazdatiszti munkája mellett kezdetben a Nimród vadászújságba írt, eleinte szakcikkeket és vadászélményeket, azonban a szerkesztő és vadász-író Kittenberger Kálmán néhány líraibb elbeszélését is elfogadta, és bátorította a kezdő írót. Bemutatta az akkorra már népszerű Csathó Kálmánnak, aki mentorként támogatta őt szépirodalmi pályáján. Az 1930-as évek második felében születtek meg Fekete István jelentős korai regényei: A koppányi aga testamentuma, illetve a Zsellérek, amely olyan népszerű lett, hogy 1939–1944 között hét kiadást ért meg. Mindeközben továbbra is jelentek meg novellái az Új idők című folyóiratban és más lapokban.
Időközben a Földművelésügyi Minisztériumban kapott állást, és családjával a fővárosba költözött. 1944-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba, ahol a bírálóbizottság a kiadott kötetei (A koppányi aga testamentuma, Zsellérek, Csí, Hajnal Badányban, Öreg utakon, Emberek között) és nagy sikerű filmjei (Dr. Kovács István, Féltékenység, Aranypáva), illetve színdarabja (Hajnalodik) után az ország 15 legjelentősebb és legtehetségesebb írója közé rangsorolta Fekete Istvánt. Baráti társaságában is neves írókkal töltötte együtt az időt; gyakran vadászott többek között Kittenberger Kálmánnal, Csathó Kálmánnal, gróf Széchenyi Zsigmonddal és gróf Wass Alberttel.
A 1940-es évek politikai változásai után nehéz időszak következett be Fekete István életében. Minisztériumi állása megszűnt, Zsellérek című regénye tiltólistára került, a Magyar Írók Szövetségéből kizárták. Alkalmi munkákból tartotta el családját, amíg 1952 novemberében tanári állást kapott a kunszentmártoni Halászmesterképző Iskolában, ahonnan két év múlva egészségügyi állapota miatt nyugdíjba vonult. Ettől kezdve főállású íróként tevékenykedett, ekkor születtek további kiváló ifjúsági regényei (Tüskevár, Téli berek), valamint állatregényei (Kele, Lutra, Bogáncs, Hu), illetve önéletrajzi írásai (Csend, Ballagó idő). Több regényéből készült film. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki, 1970-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. 1970. június 23-án szívinfarktus következtében hunyt el Budapesten.
Fekete István a magyar szépirodalom és ifjúsági irodalom meghatározó alakja. Állatregényei ma is népszerűek a gyerekek körében. Vuk kalandjait Dargay Attila felejthetetlen rajzfilmjéből is ismerhetjük, amely alapján kisebbeknek szóló mesekönyv, lapozók és társasjátékok is születtek.
