A novemberi veszprémi Music Hungary Konferenciára a kormány véleményezi az elkészült magyar könnyűzenei stratégiát, addigra a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi pillérek is körvonalazódnak - jelentette be a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújításának és társadalmiasításának koordinálásáért felelős miniszteri biztos szerdán Budapesten.
Demeter Szilárd az Akvárium Klub előtt tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a járványhelyzetben számos döntést hoztak a hazai zeneipar megsegítésére.
"Várhatóan a jövő héten kiírják a 1,4 milliárd forintos klubtámogatási pályázatot, amelyet az EMET támogatáskezelő felületen keresztül lehet majd elérni. A pandémia második hulláma miatt az itt elnyerhető összegeket nem koncerttámogatásra kapják a klubok, hanem járványügyi biztonsági fejlesztésekre, infrastrukturális fejlesztésekre" - mondta Demeter Szilárd.
Kitért arra, hogy a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen 450 millió forintos pályázati keretösszeg jut a bevételeiktől elesett rendezvénytechnikusoknak. A Petőfi Irodalmi Múzeum járvány miatt elnapolt ingatlanfejlesztési maradványösszegéből indulhat el - szintén pályázat útján - a magyar könnyűzene elmúlt fél évszázadának audiovizuális és tárgyi örökségét bemutató gyűjtemény kialakítása. "A tervek szerint egy ingyenesen elérhető felületen tudjuk közzétenni a gyűjteményt, a virtuális értéktár legkésőbb 2023-ra kinyithatja kapuit" - tette hozzá.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program kormánybiztosa arról beszélt, hogy a Music Hungary Konferencia Veszprémbe költözése egy folyamat része. "Olyan gazdasági modellt szeretnénk kidolgozni a Bakony és a Balaton térségében, amely a Közép-Európában megszokottnál jóval nagyobb mértékben építene a kreatív iparra".
A kormánybiztos utalt arra, hogy Veszprémnek kiváló adottságai vannak, tavaly elnyerte az UNESCO "Music City" címét, sikeres könnyű- és komolyzene fesztiválok házigazdája, az egy főre eső diplomások tekintetében az ország élvonalába tartozik, akárcsak kulturális szokásainak igényessége tekintetében, három színházat és két irodalmi folyóiratot tart el.
Weyer Balázs, a 2017-ben alakult Music Hungary Szövetség elnöke arról számolt be, hogy a november 9-10-i konferencián a koronavírus-járvány következtében kialakult helyzet, a hazai zeneipar jövője lesz a középpontban.
"Megvitatjuk, mit tudunk tenni azért, hogy a zeneipar minél kevesebb sérüléssel élje túl ezt az időszakot, hiszen hosszú évek óta az élőzene adja a bevételek túlnyomó részét. Nagyjából bekövetkezett, amit áprilisban felvázoltunk, 70 százalékkal esett vissza a zenészek jövedelme, mintegy 30 milliárd forintos bevételkiesést okozott a pandémia" - fejtette ki Weyer Balázs.
Mint elhangzott, a Szövetség megbízásából a PwC Magyarország Kft. hatástanulmányt készít, amelynek részletes megállapításait a Music Hungary Konferencián fogják ismertetni.
"Megvizsgáltuk, hogy a koncertjegyárak jelenlegi 27 százalékos, valamint a fesztiváljegyárak 18 százalékos áfakulcsának egységesen 5 százalékra csökkentése milyen hatással lenne az iparág szereplőre, illetve a központi költségvetés bevételeire. Jól látszik, hogy majdnem az összes iparági szereplő számára kedvező hatást jelentene egy ilyen lépés" - mondta Szilágyi Dávid, a cég menedzsere.
Hozzáfűzte: az extra forrás kompenzálná az iparági szereplőknek a koronavírus-járvány miatt megnövekedett költségeit, másrészt lehetőséget adhat arra, hogy ne kelljen jegyárakat emelni. A menedzser úgy látja, az áfacsökkentéssel több nemzetközi előadó hozható Magyarországra, nőhet a sportcsarnokok kihasználtsága, emellett a hazai kínálat is tovább színesíthető lenne.
A sajtótájékoztatón ott volt Puskás Peti zenész, énekes is. Mint elmondta, a szakmának szüksége van a segítségre, ráadásul az idei kiesés leginkább a nyári időszakot, a fesztiválfellépéseket érintette, amikor a zenészek bevételeik 90 százalékát megkeresik.
Forrás: MTI
