Csőrös maszkot, az úgynevezett pestisdoktor álarcot viselve mutatták be ’A gondolkodás forradalma’ című könyvet az idei Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozat keretében.
A koronavírus miatt megváltozott körülmények közt megrendezett eseményen Kiss Róbert Richard újságíró és Mosóczi András szerző nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a középkor nagy pestisjárványai idején használatos maszkkal védekeznek.
Néhány napja hivatalosan is bemutatásra került ’A gondolkodás forradalma’ című könyv a Könyvhét részeként, a Csodák Palotája Öveges termében. A koronavírus miatt rendhagyó módon online közvetített könyvbemutatón Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas újságíró beszélgetett a könyv szerzőjével, Magyarország egyik legnépszerűbb matematika tanárával, Mosóczi Andrással.
A főszereplők és a vendégek is csőrös maszkokat, úgynevezett pestisdoktor álarcot viseltek. A mai kor embereinek ezek a madárszerű megjelenést kölcsönző maszkok leginkább a velencei karneválokról lehetnek ismerősek, azonban nem véletlenül ezeket választották a szervezők a vírus elleni védekezésre.
„A középkor nagy pestisjárványai idején az orvosok jelentős része elmenekült arról a településről, ahol terjedni kezdett a kór. A bátrabbak, például Velence több orvosa ehhez hasonló csőrös álarcban, nagy lebernyegben, hosszú bottal vizsgálta a betegeket. A cél az volt, hogy a távolságtartással a doktorok ne fertőződjenek meg. A csőrbe még gyógyfüveket is raktak, hogy azok is szűrjék a levegőt, hátha így túlélhetik a járványt akkor is, ha közben gyógyítanak - vagy legalábbis megpróbálják. Praktikuma még, hogy a csőr nagysága miatt jobban lehet benne levegőt venni, mint egy sima maszkban” – mondta Kiss Róbert Richard.
A könyvbemutatón tehát maximális elővigyázatosság mellett zajlott a szerzővel folytatott beszélgetés, amelyet a CsoPa munkatársai által végzett látványos kísérletek követtek. Mindez harmonizál a Typotex kiadó által gondozott könyv szellemiségével, hiszen célja, hogy izgalmas történetekkel, és a laikusok számára is követhetően mutatja be, hogyan szövi át a matematika egész életünket.
“A matematika egyidős az emberiséggel, és története szétválaszthatatlanul összefonódott az emberiség sorsának fonalával” - írja Mosóczi András szerző. Ez nem is túlzás, hiszen a sumerok matematikai agyagtáblái idősebbek Mózes kőtábláinál, a rajta szereplő trigonometrikus kifejezések pedig hamarabb hirdették a matematika törvényeit, mint Isten törvényeit a Tízparancsolat.
De vajon hogyan jutott eszébe először az embereknek a matematikával bajlódni? Egyáltalán, mi hívta életre ezt a tudományt már akkor, amikor az űrutazás helyett még a kerék számított új technológiának? Persze, ne higgyük, hogy mindenki eljutott eddig: a könyvből kiderül, még ma is él olyan nép a földön, akik a kezük ujjait sem tudják megszámolni…
Videó a rendhagyó bemutatótól:
