Három évvel a teljeskörű állapotvizsgálatot követően, s bő négy hónappal a javítási munkálatok elindítása után, célegyenesbe érkezett a Csúszdapark rekonstrukciója. A napokban megkezdődött a közkedvelt játszótér főbb elemeinek műszaki átadása, az eredményekről Bardóczi Sándor főtájépítész számolt be.
Bő három év viszontagságai után, a napokban végre megkezdődött a közkedvelt csúszdás játszótér főbb elemek műszaki átadása – közölte a jó hírt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Facebook-oldalán. Ezelőtt 3 és fél évvel derült ki, a Főkert rendszeres műszaki ellenőrzéseinek egyikén, hogy a játszótér egyes elemei veszélyesek, nem is akármennyire: „az egész deszkázott platform, amire a játszótér épült elkezdett szétrohadni, a korábbi alapozás nem volt megfelelő, a fa burkolatok pedig balesetveszélyessé váltak“. Előbb részlegesen, majd teljesen lezárták a játszóteret.
Hiába voltak időtálló anyagokból tervezett, masszív svéd szerkezetek a játszótér csúszdás elemei, ha az alapozás volt problémás. Mert így a szakemberek egy ránézésre is több százmilliós problémával álltak szemben. „Az Óbudai-sziget stratégiát követve itt egy csomó egyéb problémát akartunk kezelni (árnyékolás, öntözés, vécéhiány, rossz burkolatok, feltáró utak, inkluzivitás – azaz a mozgássérült és egyéb mentális állapotokkal küzdő gyerekek bevonódását elősegítő játszószerekben gondolkodtunk), miközben a fővárosnak a Covid és a kormányzati elvonások, illetve az energiaárrobbanás hatásaival kellett szembenéznie” – részletezi Bardóczi.
Lesz wc-blokk a játszótér közelében
Időtakarékossági és szakmai érvek miatt, a főváros a Főkertet bízta meg a játszótér állapotfelmérésével, a koncepciótervek kidolgozásával. Az első – még a környező zöldet is bevonó – becslések 3-600 milliós költséget vetítettek előre, „amely kezelhetetlen volt forrásoldalon“. A szakember tájékoztatásából az is kiderül, hogy a költségek lefaragását illetően „sok mindennel próbálkoztunk, a Sziget felajánlott némi forrást, illetve a szponzoraival is összehozott minket, ebből végül egy játszótér közeli wc blokk projekt lett, ami most az engedélyező hatóságok asztalán dekkol”. Itt azonban még várhatóak egyeztetések: a hatóságok amellett érveltek, hogy az árvízveszély miatt indokolt volna egy dombra építtetni a wc-t, ami viszont nem kedvezne az akadálymentes megközelíthetőségnek. „Ehhez annyit, hogy az idei, mértékadót megközelítő árvíz nem öntötte el, csak átnedvesítette a parkot, simán le tudnánk a wc-t zárni árvíz idején, hisz az egész szigetet le szoktuk. Szóval itt csapataink harcban állnak” – jegyezte meg Bardóczi.
Plusz mászófal, új elemek a csúszdán
A koncepció jelentős leredukálásával kezdődhetett meg az engedélyezési majd a kiviteli tervek kidolgozása. Költségtakarékossági okokból a csúszdaelemeket át akarták menteni, itt azonban probléma volt, hogy a szerkezet „nagyon lejtett, túl gyors volt, már nem felelt meg a szigorodó játszótéri szabványoknak, ami a gyerekeink testi épségét hivatott védeni”. Kanyarokat kellett beiktatni, amihez az eredeti gyártótól plusz egyedi elemeket rendeltek. A tervezőknek pedig eszébe jutott, hogy a lejtő lehetne egyben mászófal is, vagyis ezzel a mozgásformával is több lesz a játszótéren. „Tudom sokan fenntartásokkal kezelik a gumiburkolatot (én is), mert vannak olyan típusai, amelyben az újrahasznosított autógumiból kiszabaduló vegyi anyagok kérdőjelesek. Külön figyelmet fordítottunk ezért rá, hogy ez a burkolat ne ilyen legyen és ezzel ne mérgezzük az új generációt”.
A főtájépítész írt arról is, hogy a lejtős játszófelszínre jelenleg nem tudnak optimálisabb megoldást az öntött guminál, ez a tartós és fenntartható. De ezt a burkolatot a játszótér közeli fás, cserjés, évelős közeg sűrítésével kompenzálták, hogy a biológiai aktivitás is szinten maradjon.
A hibajavítások után megnyithat
Sokan kérdik, miért fém a csúszda, az égetni fog. A főtájépítész szerint nem jobban, mint a műanyag és a fém sokkal tartósabb. Másrészt a csúszdák zöme zártszelvény, a felületi hő az így beárnyékolt csúszdán nem tud égető lenni, mert a csúszdafelület árnyékban van – továbbá, a játszótér indulótornyait és az érkező felületeket is födémmel és napvitorlákkal beárnyékolták, így a „a gyerekek árnyékból indulnak és árnyékba érkeznek majd“.
A csökkentett költségvetés végül 200 millió forintra rúgott, amit ha nehezen is, de kifizetett a főváros. A kivitelező olcsóbb díjazása pedig esélyt adott arra, hogy a mászóvárak állagmegóvása is megtörténhessen: ez az eljárás még folyamatban van. A játszótér ettől függetlenül már „használatba adható, megnyílhat a hibajavítások után”. Szeretnék a jövőben a Sziget öntözését megoldani talajkutakból, amihez a főváros partnereket, főként felelős cégeket keres, akik a klímaváltozás miatt invesztálnának a közös zöldfelületi jövőnkbe, jelesül abba, hogy fenntarthatóbb módon lehessen az aszályos periódust kezelni a szigeten. A Zöld Budapest Alapítványunk alá várják azokat a cégeket, akik a faültetésen túl, de a klímakihíváson innen támogatnák ezt a törekvést.
