A gyárból akár egyenesen a trieszti kikötőbe küldhetjük az árut, Miskolcot bekapcsoljuk a világkereskedelem vérkeringésébe – hangsúlyozta Hollósy András miskolci országgyűlési képkiselőjelölt, aki a város tulajdonába kerülő egykori acélművekkel kapcsolatos tervekről beszélt a hirado.hu-nak.
A gyárból akár egyenesen a trieszti kikötőbe küldhetjük az árut, Miskolcot bekapcsoljuk a világkereskedelem vérkeringésébe – hangsúlyozta Hollósy András miskolci országgyűlési képkiselőjelölt, aki a város tulajdonába kerülő egykori acélművekkel kapcsolatos tervekről beszélt a hirado.hu-nak.
A hirado.hu nemrég arról számolt be, hogy Miskolc többségi tulajdonába került a Diósgyőri Acélművek (DAM) egykori területe. A borsodi vármegyeszékhely szívében fekvő rozsdaövezet, nem pusztán megoldásért kiáltó tájseb, hanem ipari, kulturális, és turisztikai szempontból is értékes övezet lehet.
„Most már a kormányzat és a város bevonásával sokkal rendezettebb körülmények fognak uralkodni ezen a területen” – hangsúlyozta a hirado.hu érdeklődésére Hollósy András, alpolgármester, aki Miskolc és térsége területi kohéziójának erősítéséért felelős miniszteri biztosként is dolgozik és a Fidesz–KDNP képviselőjelöltjeként méreti meg magát a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 2-es választókerületben a közelgő országgyűlési választásokon.
A kormánypárti politikus elmondta, hogy rengeteg szemetet készülnek elszállítani a vasgyári övezetből és a terület őrzéséről is gondoskodni fognak.
„Most is működnek sok embert foglalkoztató kereskedelemmel vagy gyártással foglalkozó vállalatok az egykori DAM területén, amelyek tavaly összességében több mint 25 milliárd forintos forgalmat generáltak” – részletezte Hollósy András, aki személyes sikerének is érzi, hogy
sok évtizedes huzavona után végre Miskolc dönthet a korábban több, mint száz magánbefektetőhöz tartozó hatalmas városrész sorsáról.
„Sikerült elérnünk, hogy a kormányzati támogatással az önkormányzat végre többségi tulajdont szerezzen az egykori Diósgyőri Acél Művek területén. Első körben az 550 millió forintos állami támogatásból csaknem 40 hektárt szereztünk meg, most pedig 6 milliárd forintos kormányzati forrást kaptunk a komoly ipari hagyományokat idéző terület megszerzésére és rendezésére. Újabb 33,6 hektárnyi rész került a városhoz, így már több mint 70 hektárnyi részt birtoklunk a 130 hektáros területből” – fejtette ki Hollósy András.
A politikus kiemelte, hogy a szóban forgó terület többek között 20 ezer négyzetméternyi üzemcsarnokot, 5100 négyzetméternyi irodaépületet és 6 ezer négyzetméternyi műhely- és raktárterületet, illetve
6,5 kilométernyi vasúti iparvágányt is magába foglal.
„Sínek, komplett vasútállomás, ipari létesítmények, hűtőtornyok, kémények is szerepelnek ebben a tételben” – részletezte.
A képviselőjelölt hangsúlyozta, hogy a tájseb begyógyítása előtt online konzultáció keretében megkérdezik a miskolciakat arról, hogy szeretnék hasznosítani a monumentális városrészt.
„Mindannyiunkat érintő kérdésről van szó, aligha akad olyan miskolci, akinek a családjában, a felmenői között vagy az ismeretségi körében ne lett volna olyan ember, aki az egykori Lenin Kohászati Művekben (LKM) vagy később a diósgyőri vasgyártásban dolgozott.
Erkölcsi kötelességünk kikérni a helyiek véleményét”
– magyarázta Hollósy András.
Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor január 17-én a DVTK arénában mondott beszédében a miskolci fejlesztésekkel kapcsolatban leszögezte, a kormány támogatni fogja a helyiek elképzeléseit.
A vasgyári rozsdaövezet, nem egyszerű tájseb, hanem a kilátástalanságot megtestesítő, fájdalmas mementó, amely folyton emlékeztet Miskolc tragédiájára.
A rendszerváltás után összeomlott a szocialista nagyipar és több tízezer ember került utcára,
ekkor kezdtek kialakulni szegregátumok a város peremén, a korábban idilli víkendházas övezet pedig nyomorteleppé változott Lyukó-völgyében.
„Soha többet nem érheti ilyen sorscsapás Miskolcot,
többpólusú ipari zónában gondolkodunk, jövőbe mutató innovatív és IT megoldásokkal.
Szijjártó Péter miniszter úr támogatja, hogy a modernkor kihívásainak megfelelő cégek települjenek a DAM területére” – mondta a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje, aki úgy véli, az egykori vasgyár értékes infrastruktúrájával, szerteágazó, erős út-és vasúthálózatával komoly kitörési pontja lehet ismét a Bükk ölelésében fekvő településnek, amely néhány évtizede az acélgyártás és a rockzene fellegváraként
Magyarország második legnagyobb városa volt.
„Nagyon jó állapotú és minőségű háromméteres talapzattal rendelkező utak vannak bent, amelyekre csak egy kopóréteget kell tenni. Csökkenthetjük a forgalmat, ha
az úthálózat egy részét beintegráljuk a város szövetébe.
A villamosenergia hálózat is páratlan, 240 megawattnyi energiát tudunk biztosítani, ez kiemelkedő” – részletezte a képviselőjelölt.
Példaként említette, hogy a járműipari alkatrészeket gyártó Halms üzem csupán 24 megawattnyi energiafelhasználással bír, ennek a kapacitásnak a tízszerese adott a Vasgyár területén.
„A térség aranytartaléka lehet az egykori DAM, a borsodi vármegyeszékhely nem lepratelep vagy pöcegödör, ahogy a Tisza Párt vezetője minősítette Miskolcot, hanem páratlan adottságokkal bíró csiszolatlan gyémánt” – emelte ki Hollósy András, aki szerint a Vasgyár egyedülálló infrastruktúrájának köszönhetően
Miskolc bekapcsolódhat majd a világkereskedelembe.
„A vasgyári iparvágány – a Hidegsoron található vasúti átjárót is érintve – befut a Tiszai pályaudvarra, ez hatalmas lehetőség – mondta a miniszteri biztos, aki felidézte, hogy a trianoni békediktátum miatt
Magyarországnak több mint egy évszázadig nem volt tengeri kikötője.
„A térség aranytartaléka lehet az egykori DAM, a borsodi vármegyeszékhely nem lepratelep vagy pöcegödör, ahogy a Tisza Párt vezetője minősítette Miskolcot, hanem páratlan adottságokkal bíró csiszolatlan gyémánt” – emelte ki Hollósy András, aki szerint a Vasgyár egyedülálló infrastruktúrájának köszönhetően
Miskolc bekapcsolódhat majd a világkereskedelembe.
„A vasgyári iparvágány – a Hidegsoron található vasúti átjárót is érintve – befut a Tiszai pályaudvarra, ez hatalmas lehetőség – mondta a miniszteri biztos, aki felidézte, hogy a trianoni békediktátum miatt
Magyarországnak több mint egy évszázadig nem volt tengeri kikötője.
Az óriási ipari zóna a város fejlődését szolgáló ötletek egész sorának adhat teret.
A csarnokokban hangversenyeket, komoly és könnyűzenei eseményeket, színházi előadásokat is rendezhetnek, de diszkó is működhet majd a Vasgyár területén,
ahol különböző sporteseményeket és fesztiválokat is szervezhetnek. Nyugat-Európa német nyelvterületein számos példát találunk arra, hogyan alakították kulturális kuriózummá a nehézipari örökséget. A Fidesz–KDNP képviselőjelöltje rámutatott, hogy itt a keleti blokkban is akadnak élenjáró példák az egykori ipartelepek hasznosítására, Miskolc testvérvárosai közül a csehországi Ostrava vagy a lengyelországi Katowice is ügyesen integrálta vissza a város életébe egykori gyárait.
„A fiatalok körében népszerű szórakozóhelyeket is lehet indítani indusztriális területeken” – magyarázta a képviselőjelölt, utalva arra, hogy korábban a miskolci Vasgyárban is rendeztek már Punk- és rockfesztivált, de az extrém sport szerelmeseit is vonzza a kultikus helyszín.
„Acélvárosból a Bükk városává kell átavanzsálnunk.
Ezen dolgozunk, hosszú távú, jövőbe mutató programmal, amelynek kiemelkedően fontos eleme a Diósgyőri Acélművek területének rekultivációja, de legalább ennyire fontos a turizmus fellendítése is, a Miskolctapolca Barlangfürdő és a diósgyőri vár rekonstrukciójának mielőbbi befejezése – hangsúlyozta.„Parlamenti képviselőként is azért fogok dolgozni és lobbizni, hogy kulturális és turisztikai tekintetben is gazdag, dinamikusan fejlődő, korszerű iparral rendelkező, vonzó zöld településsé váljon az a páratlan adottságokkal és sokrétű hagyománnyal bíró nagyváros, de ehhez elengedhetetlen a béke. Nem mindegy, hogy a helyiek április 12-én a térséget szerető és felvirágoztatni készülő politikai közösség vagy a Miskolcot lenéző, idegen érdekeket képviselő, háborúpárti formáció jelöltjeit küldik-e az Országgyűlésbe” – érvelt Hollósy András.
