Százmilliárdos forintos segítséget ad a kormány a hazai éttermeknek – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Az 5+1 elemből álló akcióterv részeként adócsökkentésekkel, bérkedvezményekkel és kedvezményes hitelekkel javítanák a vendéglátóhelyek túlélési esélyeit.
A vendéglátás azt követően került a kormány fókuszába, hogy kiderült:
hiába pörög a turizmus, az éttermek egyre nehezebben tudnak fennmaradni a jelenlegi gazdasági környezetben.
A kormány a múlt héten górcső alá vette a turizmus ügyét, kiértékelték a tavalyi számokat és az idei kilátásokat, majd arra jutottak, hogy a szektoron belül a vendéglátásnál, különösen az éttermeknél beavatkozásra van szükség – írta az Index.
Nagy Márton ezt követően jelentette be egy keddi Facebook-videóban, hogy
összesen 100 milliárd forintos programmal készül a kormány, kifejezetten a hazai éttermek és vendéglátóhelyek megsegítésére – szerdán pedig már a Nemzetgazdasági Minisztériumban mutatták be a részleteket egy háttérbeszélgetésenen.
Az Index szerint a beszélgetésen elhangzott, hogy a turisztikai ágazaton belül nagyjából 9600 olyan egység működik, amely szigorúan az éttermek kategóriájába tartozik – ebbe nem számítanak bele sem a cukrászdák, sem a kávézók. Nagy Márton szerint ezeknél az egységeknél hiába teljesít jól összességében a turizmus, a mindennapi megélhetés nehézkesen jön össze. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi gazdasági és makrogazdasági környezetben „nehezen jött ki a matek” amiatt, hogy az éttermeknél jelentősen emelkedtek a költségek.
Erre válaszul hozták létre az 5+1 pontos akciótervet, amely az alábbiakból áll:
- 1. Reprezentációs adó részleges kivezetése. Az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentációs adót árbevétel-arányosan, 1 százalékig, de legfeljebb évi 100 millió forintig kivezetik. Tehát, ha egy vállalat étteremben költ, változik a reprezentáció adója. A költségvetési hatás a bevezetés évében 30–40 milliárd forint, hosszabb távon évente 20–25 milliárd forint lehet. Az intézkedést visszamenőleg, 2026. január 1-jétől már alkalmazhatják a cégek.
- 2. Turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentése. Az éttermek vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatásainál a hozzájárulás mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökken. Az új szabály 2026. február 1-jén lép életbe, a költségvetési hatás 30–35 milliárd forint.
- 3. A felszolgálási díj adózási kiterjesztése. A szervizdíj jelenleg legfeljebb 15 százalék lehet, és ha bérre fordítják, kedvezményes adózás alá esik. Most ez a logika kiterjed, az éttermek árbevételük 20 százalékát fordíthatják bérkifizetésre ugyanilyen adókedvezménnyel. A minimálbér és a garantált bérminimum feletti részre nem kell SZJA-t és szochót fizetni, ha azt bérre költik. Az intézkedés költségvetési hatása 35–55 milliárd forint, és februártól lehet először alkalmazni.
- 4. Kedvezményes hitel a Kisfaludy-programon keresztül. Az éttermek kedvezményes forgóeszközhitelhez jutnak a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponttól. Teljesen új konstrukció indul: 10 millió forintig vehetnek fel hitelt, amelynek egy része – meghatározott feltételek teljesítése esetén – vissza nem térítendővé válhat.
- 5. Vendéglátó Kisokos. A kormány egy gyakorlati útmutatót is készít a szektornak, amely az adminisztrációtól a mindennapi működésig segíti az éttermeket eligazodni a szabályok között.
- +1: papírmentesítés. A csomag utolsó eleme a vendéglátó szektor papírmentessé tétele, az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében. 2027-re papírmentessé szeretnék tenni a szektort.
Nagy Márton hozzátetette: ha az éttermek mozgástere nő, több forgalom jelenik meg a rendszerben, ami végül részben vagy akár nagyrészt visszahozhatja a költségvetési kiesést.
A háttérbeszélgetésen Nagy Márton az MTVA kérdésére az ellenzéki kritikákra is reagált.
Reagált többek közt a Tisza Párt gazdasági szakértőjének, Kapitány Istvánnak arra az állítására is, hogy Magyarországnak le kellene-e válni az orosz energiahordozókról. A miniszter ezzel kapcsolatban még egyértelmű volt: „Engem nem érdekel, honnan jön az energia, az a lényeg, hogy olcsó legyen” – mondta. Majd hozzátette: ezért van jelenleg szükség az orosz forrásokra, és ha ugyanilyen olcsó és stabil energiát találnak máshonnan, akkor „hajrá”.
„A kormány számítása szerint Januárban éves alapon 43 százalékkal nőtt a lakossági gázfelhasználás, ami komoly problémákat vet fel” – mondta még a miniszter, aki szerint egyrészt vannak olyan háztartások, amelyek átlépték a rezsivédelmi határt, így jelentősen megugrott a számlájuk. Másrészt olyanok is akadnak, akik nem lépték át ezt a küszöböt, mégis többet fogyasztottak, és emiatt így is magasabb lett a fizetnivalójuk. A minisztérium szerint ez a kettős hatás indokolja, hogy a kormány a közeljövőben döntést hozzon az ügyben. A kérdés már napirenden van (mint arra Orbán Viktor is utalt szerda reggel), és – ahogy elhangzott – a kabinet tárgyalja az esetleges beavatkozás lehetőségeit.
