A tiltott parcellától a Nemzeti Sírkertig címmel kiállítás nyílt a polgármesteri hivatal folyosógalériáján. A 301-es parcella történetét bemutató tárlatot Balassa János építész és Bálint Ádám grafikus készítette az 1956-os Emlékbizottság támogatásával.
A fővárosban a XII. kerületbe érkezett meg először az a vándorkiállítás, amely az ’56-os forradalom utáni megtorlás áldozatainak állít emléket, és a szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából jött létre. „A kiállítás szervezői az 1980-as években az akkori rendszer bírálóivá váltak, és küldetésüknek tekintették, hogy az 1956-os hősök emlékét kegyelettel megőrizzék” – mondta az önkormányzat folyosógalériáján rendezett megnyitón Gilicze Zoltán, a polgármesteri hivatal oktatási és közművelődési irodájának vezetője.
1956 után a kommunista rendszer által kivégzett hősök földi maradványait konspiratív módon, megalázó körülmények között, jelzés nélkül földelték el. A megtorlások, kivégzések után a hatalom mindent megtett az áldozatok személyének és nyughelyének titokban tartására, és terrorral, megfélemlítéssel próbálta kitörölni nevüket, a forradalom emlékét a társadalom emlékezetéből. Ezt a csendet az 1980-as évek folyamán magyar ellenzékiek kis csoportjai törték meg először. Illegális szamizdat kiadványokban jelentek meg cikkek a forradalomról, a megtorlásról, és bár szűk körben, de nyilvánvalóvá vált, hogy a kivégzettek a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában nyugszanak.
„A nyolcvanas években szamizdat körökben mozogtam; a 301-es parcellát civil ruhába öltözött belügyesek őrizték, ennek ellenére sikerült fotódokumentációt készítenünk a parcella akkori állapotáról. E fényképek alapján jelent meg a Katalizátor Kiadó Halottaink című fotóalbuma, amely Magyarországon először állított emléket 1956 kivégzett mártírjainak” – mesélte Balassa János építész, aki Bálint Ádám grafikussal közösen készítette a kiállítást.
A tárlatot megnyitó Nagy Piroska az Egyesült Államokban nőtt fel, ’56-os menekültek gyermekeként. 1980-ban – saját szavaival – „visszadisszidált” Magyarországra, az ELTE néprajz szakán tanult. A rendszerváltoztatáshoz vezető időszak szinte valamennyi jelentős utcai politikai eseményét végigfotózta. Felvételeit Az eufória évei címmel adta ki a Kieselbach 2012-ben.
„A 301-es parcellában együtt voltam Balassa Janival a forradalom harmincadik évfordulóján, ahol a »fogadóbizottság«, a rendőrök jelenléte igazolta, hogy jó helyen járunk – mondta. – Balassa János és Bálint Ádám ezzel a kiállítással elmesélik ennek a földdarabnak a történetét, ami oly sokáig őrizte titkát.”
Balajthy Anna
