A maga nemében páratlan műszaki emléknek ad otthont a Bálna – a Budapestről készült méretarányos makettnek – a Budapest Makettnek. Aki ide ellátogat, az megcsodálhatja a főváros belső magját madártávlatból. A Dunát a Várat a belvárost, ugyanis már felújított formában tárul a látvány a közönség elé. A kiállítás nyitva tartása megegyezik a Bálna nyitva tartási idejével.
A Budapest Makett története
Az Ötletadó
A neves magyar építész-várostervező Polónyi Károly, akit 1965-ben a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA)Abercrombie-díjjal is elismert - s a Balatoni Regionális Tervet készítő team tagja volt – nevéhez fűződik az ötlet. Polónyi a hatvanas-hetvenes években Afrika fiatal államaiban élt, ahol ugyancsak várostervezéssel foglalkozott, ám eközben egy rövid időre, 1969-től 1974-ig hazatért, s a Fővárosi Tanács Városrendezési Főosztályának vezetőjeként az elsők között kezdeményezte, hogy Budapest - hasonlóan a kor haladó nagyvárosaihoz – a városrendezési és városfejlesztési elképzelések illusztrálására hozzon létre egy város makettet.
A megvalósulás
Az ötlet megvalósítására a hetvenes évek derekán kerülhetett sor. 1976-tól kezdte meg az akkori Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Modellező Üzeme a Főváros belső kerületeit ábrázoló modell elkészítését. Léptéke egy az ötszázhoz. Eza méret megfelelőnek látszott ugyanis arra, hogy releváns építészeti információkat is megjelenítsen, miközben átfogó képet adjona város szövetéről.
A fából készült modell alaplemeze amerikai furnérlemezből, az utak, a terek és a Duna fenyő furnérból, míg az épületek amerikai (fekete) diófából készültek. A budai oldal hegyei pedig tömör fenyővel vannak kitöltve. Közel 180, 80 x 120 centiméteres raszter készült el. A teljes modell mérete közel a 180 négyzetméter. A Bálnában működő nyitott restaurátor műhelyben a teljes modell megújításával párhuzamosan ennek körülbelül egyharmada látható az állandó kiállításon.
1990-ig lassan, de folyamatosan épült, azonban a rendszerváltást követően a költségvetési források csökkentek, így az aktualizálás fokozatosan évi néhány, ikonikusan jelentős épület elkészítésére korlátozódhatott.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai fényében a választott lépték nem könnyíti meg a tulajdonos Főváros dolgát: bár az építészeti tömegek, térfalak valóban jól érzékelhetőek, a túl nagyra nőtt modell elhelyezése, mozgatása, utaztatása nehézkes. Mostanáig nem is volt rá mód, hogy legalább egy jelentősebb részlet állandóan ki legyen állítva: a teljes terepasztal bemutatásához egy nagyságrendileg 15 x 20 méteres, az érzékeny faanyag miatt megfelelő mikroklímával rendelkező állandó kiállítótér szükséges. Így az elmúlt húsz évben kevesebb, mint öt alkalommal láthatta a nagyközönség a modell részleteit: 1994-ben és 1996-ban a Központi Városháza akkor még rendezvénytérként működő dísztermében volt kiállítva, itt azonban ma a Fővárosi Közgyűlés ülésezik, amióta átköltözött a Váci utcai Újvárosháza nagyterméből. 2010-ben a Műegyetem központi aulájában állt néhány napig, az Urbanisztika tanszék alkotóhetének médiumaként.
A jelen
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának Városépítési FőosztályaFinta Sándor budapesti főépítész vezetésével évek óta szeretné rendezni a Budapest Modell helyzetét, megnyugtatóan biztosítani a jövőjét ennek a maga nemében páratlan műszaki emléknek. 2013 őszén, a Bálna Budapest megnyitásával végre lehetőség nyílt rá, hogy a Modellt méltó helyszínen mutassuk be. Az épület megnyitását követően a raszterek több mint háromnegyede látható volt az első emeleti rendezvényteremben, majd a jelenlegi terembe történt átszállítást követően megindulhatott a komplex felmérés és helyreállítás. A több mint fél éve zajló munkák során először elkészült az alkotás részletes, digitális katasztere, majd megkezdődött az elemek felületének megtisztítása a több évtizedes, porral kevert viaszrétegtől, és korszerű, új felületkezelés felvitele.
A most kiállított részlet a teljes modell körülbelül egyharmad része, mely már átesett a tisztításon. A munkák a sérült és hiányzó elemek számbavételével, és lehetőség szerinti felújításával, pótlásával fognak hamarosan folytatódni.
modell léptéke: M 1:500
modell anyaga: DIÓ FURNÉR / FENYŐ FURNÉR / FEKETE DIÓ
építés: 1976-tól
tulajdonos: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA
kezelő: BFFH VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY
modellezés 1990 előtt: KÉPZŐMŰVÉSZETI KIVITELEZŐ VÁLLALAT
modellezés 1990 után: MODELL-ART KFT
modell rekonstrukció,a helyszíni installáció: STUDIUM DESIGN KFT
kutatás, digitális kataszter: BME URBANISZTIKA TANSZÉK fotó: SZŰCS ÁDÁM / VAROSBAN.BLOG.HU
BFFH Városépítési Főosztály
